A szurikátáknál a méret a fontos: a legnagyobb mindent visz

A szurikáták igyekeznek úgy szabályozni a növekedési ütemüket és az élelembevitelüket, hogy méretükkel lehetőleg elérjék, sőt meghaladják a potenciális szaporodó vetélytársakét.

Sok állati társadalomban a rangsorban elfoglalt hely a kortól és a súlytól – így a növekedési rátától – függ. Noha a növekedési ütemről kimutatták, hogy több gerincesnél és emlősnél változik a társadalmi környezettel összefüggésben, eddig nem volt ismert, hogy az egyedek növelik a növekedési rátájukat a versenytársaik növekedésére válaszul.

Szurikáta a kölykeivel Forrás: Alecia Carter

Ha ez így van, akkor ugyanis megakadályozhatják, hogy a versenytársak felváltsák őket a szaporodási sorban.

Etetett és nem etetett szurikáták

Elise Huchard, Tim Clutton-Brock és munkatársai 14 vadon élő szurikátacsoportot (Suricata suricatta) tanulmányozott a Kalahári sivatagban.

A kutatók párokat választottak ki az azonos nemű alomtársak közül,

és minden párból a könnyebb egyedet fél főtt tojással etették naponta kétszer három hónapig.

Ezután összehasonlították a párok etetett tagjainak növekedését a nem etetett kontroll egyedekével.

Szurikátacsapat Forrás: Elise Huchard

Azt tapasztalták, hogy a nem etetett szurikáták úgy válaszoltak az etetett alomtársaik növekedésére, hogy növelték a saját átlagos élelem bevitelüket és súlyukat (mind abszolút értelemben véve, mind a kontrollokhoz viszonyítva).

A domináns egyed igyekszik növekedését az alárendeltekhez igazítani

Ráadásul, ha bármely nemű szurikáta egyszer megszerezte a hatalmat (azaz domináns egyeddé vált),

megfigyelhető volt egy második növekedési szakasz,

amelynek mértéke fokozódott, ha a domináns szurikáta súlya és a legnehezebb ugyanolyan nemű szurikáta súlya közti különbség kicsi volt.

Kölykök és felnőttek Forrás: Elise Huchard

Ezek a Nature folyóiratban közzétett eredmények arra utalnak, hogy a domináns egyedek nyomon tudják követni a potenciális szaporodási versenytársaik növekedési és méretbeli változásait, és a saját növekedésük hozzáigazításával reagálnak.

Valószínűleg más állatokra is jellemző

Ez azért nagyon fontos, mert a szurikáták minden csoportjában egyetlen domináns nőstény monopóliuma a szaporodás, és az ő utódait nevelik fel a csoport többi tagjai.

Ezért nagyon éles a verseny a szaporodási pozíció megszerzéséért.

A szerzők úgy vélik, hogy a versenykockázatra adott hasonló alkalmazkodó válaszreakció előfordulhat más társas emlősöknél is, köztük a háziállatoknál és a főemlősöknél.