A Pro Wildlife, az OceanCare és az Animal Welfare Institute hétfőn közzétett, Frozen in Time című jelentése szerint a norvég állam egy kihalófélben lévő iparágat tart életben. A norvégok folyamatosan megszegik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumát, és támogatják a bálnahús exportját. Ezenkívül olyan - többek között gyógyászati és kozmetikai - termékek értékesítését ösztönző projekteket finanszíroznak, amelyeknek a cet a nyersanyaguk.
A norvég halászati minisztérium álláspontja szerint azonban a moratórium nem kötelezi őket, mivel jogi ellenvetéssel éltek ellene.
Az állatvédő szervezetek adatai azt mutatják, hogy 2014-ben és 2015-ben 1396 csukabálna esett norvég szigonyok áldozatául. Japánban ugyanebben az időszakban 663 bálnát pusztítottak el, Izland vizein 345-öt.
Míg azonban Izlandra diplomáciai nyomást gyakoroltak,
Japánnak pedig a nemzetközi bíróság elé kellett állnia bálnavadászati programja miatt,
addig Norvégiát megkímélték a kritikák.
A minisztérium adatai szerint tavaly 660 csukabálnát fogtak ki a norvégok. "Becsült számuk a norvég vizekben több mint százezer" - magyarázta a tárca.
A csukabálna nagyjából nyolcméteres hosszúságával a nagy testű cetek közé tartozik, ezért vadászata moratórium alá esik.
"A világ egyik legmodernebb és leggazdagabb országában a bálnavadászat már anakronisztikus. Egy ilyen fejlett társadalomban nincs helye a bálnamészárlásnak, rontja az ország nemzetközi megítélését" - mutatott rá Sandra Altherr, a Pro Wildlife biológusa.