Ne hazudjon, mert később nem emlékszik az igazságra

Brit kutatók azt vizsgálták kísérletek során, hogy a hazugság mennyire befolyásolhatja a memóriát. Kiderült, hogy azok, akiket először arra kértek, hazudjanak, később pontatlanul és nehezen idézték fel a valódi eseményeket.

Az epizodikus memóriát a kutatás során kétféle módon próbálták befolyásolni: megtévesztő kérdésekkel (külső inger) és hazugsággal. A három hétig zajló tesztek során kiderült, hogy a megtévesztő kérdéseknél erősebb volt az, ahogyan a hazugság eltorzította az emlékeket.

Nem érdemes hazudni, mert utána már magunk sem emlékszünk az igazságra Forrás: Thinkstock

Megrendezett konfliktusok

Utóbbira a Leedsi Egyetem és a Heriot-Watt Egyetem kutatói olyan kísérletet végeztek, amely előzményeként a résztvevőket egy egyszerű memóriateszt kitöltésére kérték. Az alanyok javában írták a válaszaikat a papírra, amikor szándékosan megzavarták a tesztet: valaki bejött a terembe, és kisebb szóváltásba keveredett a kísérlet vezetőjével arról, hogy ki foglalta le előbb az érintett szobát.

A szóváltás után az alanyoknak elmondták, hogy ez egy megrendezett jelenet volt, egyik részüket megkérték, hogy a későbbi teszteken igazat mondjanak, másik részüket pedig arra utasították, hogy hazudjanak. A három hét során összesen háromszor kérdezték ki őket: az első fázis során (rögtön a megrendezett jelenet után) a hazugoknak hazudniuk kellett, az igazmondóknak pedig igazat mondani. A második szakaszban szintén így oszlottak meg a feladatok.

A harmadik héten azonban a hazugokat is felkérték, hogy most már mondják el őszintén, mi történt a megrendezett jelenet során.

Fontos volt, hogy mit figyeltek meg az alanyok

Az alanyoknak kétfajta kérdéssorra kellett válaszolniuk. Az első során inkább a külső megfigyelésre vonatkozó információkat kellett visszaadniuk (milyen volt a vitatkozó hajszíne, milyen magas volt, milyen volt a terem, ahol a memóriatesztet kitöltötték), a második során pedig a történésekkel kapcsolatban kellett emlékeket felidézniük: miért szerette volna használni a termet az illető, mikor, a kutatónak meddig kellett még a terem, bármelyikük bocsánatot kért-e a másiktól.

A hazug alanyok nem tudtak visszaemlékezni pontosan a történésekre Forrás: Thinkstock

A kutatás mindhárom hetében, mind a három fázisban ugyanezeket a kérdéssorokat kapták meg a résztvevők. Kiderült, hogy a harmadik szakaszban, amikor már a korábban hazudóknak is igazat kellett mondaniuk, a hazugok nehezebben és pontatlanabbul idézték fel a valós történéseket, mint azok, akik végig igazat mondtak.

Kell hogy valóságalapja is legyen

Érdekes, hogy az első kérdéssorban nem mutatkozik nagy eltérés aközött, ahogyan a hazugok és az igazmondók emlékeznek – ez a kutatók szerint abból adódhat, hogy minden hazugságnak kell hogy valóságalapja is legyen, azaz a hazugok valószínűleg a mindenki számára egyértelmű külső dolgokat érintetlenül hagyták. A második kérdéssorban azonban a hazugok sokkal kevesebb kérdésre adtak helyes választ, mint azok, akik végig igazat mondtak.

A résztvevőket arra is megkérték, hogy a harmadik szakaszban fejtsék ki, mennyire biztosak abban, hogy amit válaszolnak, az megfelel az igazságnak. Érdekes módon a külsőségekre vonatkozó kérdéseknél a hazugok,

a történésekre vonatkozó kérdéseknél az igazmondók voltak a magabiztosabbak

– utóbbinál azonban nem túl nagy különbséggel maradtak le a hazugok sem, tehát elég magas volt azoknak a száma, akik magabiztosak voltak a válaszaikban.

Ne hazudjon, mert utána nem tud igazat mondani

Mit jelent mindez? Azt, hogy ha sokáig hazudunk valamiről, utána már sokkal kevésbé pontosan tudjuk felidézni az eredeti történéseket, még akkor is, ha tényleg szándékunkban áll elhagyni a hazugságot. Érdekesség az is, hogy ennek ellenére elenyésző a különbség magabiztosság tekintetében, tehát azok,

akik hazudnak, igazmondás során szinte ugyanolyan biztosak benne, hogy pontosan idézték fel az eseményeket,

mint azok, akik valóban végig az igazat mondták. Ez a mindennapi élet számos területén félrevezető lehet - egy bűnügyi tárgyaláson például a korábban hazudó ember hiába szeretne végül igazat mondani, a kutatás szerint akkor sem fog tudni teljesen pontos eseményeket felidézni, ha tényleg ez a szándéka.