Wils azért szánta el magát a szokatlan kísérletre, mert kíváncsi volt arra, mennyire igaz az a közvélekedés,
miszerint a bolti tojásokat tojó baromfik terméketlenek,
hiszen a tyúkok életük során nem is találkoznak kakasokkal. Így hát a tizenkét kis tojást egy keltetőgépbe tette és várt.
19 nap múlva nagy meglepetésre az egyikből kikelt egy kis fürj csibe. Az Albert névre keresztelt pöttyös kiscsibe fészekhagyó, vagyis néhány óra szárítkozás után önálló életre képes: eszik, iszik, szaladgál.
A család és a barátok nagyon megkedvelték Albertet, háziállatként együtt maradt a családdal, akikkel várhatóan még hosszú éveket fog eltölteni, hiszen akár nyolc évig is élhet.
Az, hogy egy szupermarketben vásárolt tyúk- vagy fürjtojásból kifejlődjön egy élő kiscsibe, nagyon ritka, egymillióhoz egy az eshetősége, hiszen a boltokban többnyire nagyüzemi baromfitartásból származó tojásokat kínálnak, ahol azonban gondosan szétválogatják a kakasokat a tyúkoktól,
és többnyire ketrecben vagy mélyalmos tartásban élik mindennapjaikat a tojók,
hogy csak a tojásra koncentrálhassanak. Kakassal tehát esélytelen a találkozásuk, így ezek a tojások terméketlenek.
Természetesen egy háztáji baromfiudvarban, ahol általában 10-12 tyúkra számítanak egy kakast, gondoskodva a megfelelő ivararányról és a szaporodásról, már komolyan esélyes, hogy megtermékenyítettek legyenek a tojások. Tehát ,ha piacon vásárolunk házi tojást vagy netán boltban ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó biotojást, akkor valószínűsíthető, hogy a tojások jó részéből képes élet kifejlődni.
A bolti biotojás a hagyományos bolti tojáshoz képest azért is másabb, mert ebben a gazdálkodási formában egyedül elfogadott, hogy a tojótyúkok között kakasok is éljenek a tyúkok megnyugtatására. Ebben a tartási formában arra törekednek, hogy az állatok a lehető legjobb körülmények között, minél természetesebb módon éljenek.