A látóideg a szem adatkábele. Ez szállítja a vizuális információt a retina fényérzékeny neuronjaitól az agyig. Egy olyan drótköteghez hasonlítható, amely nagyjából egymillió idegnyúlványból (axonból) áll, amelyek mindegyike egy-egy retinában lévő idegsejtből indul ki.
Egy sor idegi károsodás, például a glaukóma okoz látáskárosodást oly módon, hogy elpusztítja vagy károsítja ezeket az axonokat.
Felnőttekben a retinában lévő idegsejtek axonjai nem nőnek vissza maguktól,
ezért az ilyen károsodások esetén a látásvesztés rendszerint végleges.
A kutatók először látóideg-károsodást hoztak létre egerekben úgy, hogy csipesszel összezúzták az egyik szem látóidegét közvetlenül a szemgolyó mögött. Az egereket ez után olyan kamrába rakták napi több órán át, ahol nagy kontrasztú képeket néztek, főként fekete vonalak változó mintázatát.
Az egerekben az axonok mérsékelt, de kimutatható újranövekedését tapasztalták
a kontroll egerekkel szemben, amelyeknél nem alkalmaztak ilyen nagy kontrasztú látási ingerlést, olvasható a Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmányban.
„A látórendszerben lévő neuronok újra összekapcsolása egyike a legnagyobb kihívásoknak a vakságot okozó betegségek, például a glaukóma regeneratív terápiájában” – mondta Paul A. Sieving, az amerikai Nemzeti Szem Intézet (NEI) igazgatója. „Ez a kutatás azt mutatja, hogy az emlősök központi idegrendszerének nagyobb a regenerációs képessége, mint azt korábban gondolták.”
„E tanulmány meglepő eredménye, miszerint az aktivitás elősegíti az idegi újranövekedést, nagy lehetőségeket hordoz magában degeneratív retinabetegségek gyógyítására szolgáló terápiák kidolgozásához” – mondta Thomas Greenwell, a NEI egyik kutatási igazgatója.