Szuronyos puskával őrizték a telefont az ávósok

Egy pillanat alatt változott meg egy 90 lelkes falu élete 1955 júliusában. Ávósok lepték el a falut, és több mint három hónapig voltak ott. Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket vitték Püspökszentlászlóra 1955-ben, és a helyi kastélyban tartották házi őrizetben csaknem három hónapig. Bár titokban akarták tartani, a faluban élők között elterjedt, hogy kit őriznek ott.

A családok főztek az ávósokra

Püspökszentlászlón nincs senki, aki emlékezne az 1955-ben történekre. Az akkor ott élők vagy elköltöztek már, vagy nem élnek. Az Origo stábja Hosszúhetényben találkozott Ónodi Károlyné Brandl Magdolnával, aki akkor 16 éves volt, és családjával Püspökszentlászlón lakott.

Ónodi Károlyné Fotó: Talán Csaba

Azt mondta, a faluban az első naptól kezdve tudták, hogy kit őriznek a kastélyban – bár az ávósok próbálták titkolni.

Püspökszentlászló Fotó: Talán Csaba

Az Origo stábjának elmondta, hogy azokban a hetekben hogyan éltek a faluban, és a videóban a felújított kastélyt is megmutatjuk. Láthatják a szobát is, ahol Mindszentyt fogva tartották – itt egy emlékszobát alakított ki a Pécsi Egyházmegye.

Püspökszentlászló és a püspöki kastély

Püspökszentlászló Baranya megyében, az erdő közepén fekszik. Betonút akkor sem vezetett oda, és azóta is csak az erdei földúton lehet eljutni a faluba – a földút az időjárástól függően hol jobb, hol rosszabb állapotban van.

Püspökszentlászló Fotó: Talán Csaba

Püspökszentlászlón az 1950-es években körülbelül kilencvenen laktak. Csendes, családi hangulatú falu volt. Minden házban volt ló vagy tehén, egymásnak segítettek a szántásnál, aratásnál a családok. Összetartó közösség volt. A falu végén volt a templom, oda jártak vasárnaponként misére, a templom mögötti temetőbe pedig rendszeresen mentek a falu lakói, hogy ápolják az őseik sírját. A templom mellett 1797-ben Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök egy barokk stílusú nyári rezidenciát építtetett. Mivel II. József feloszlatta a pálos rendet, feltételezhető, hogy Esterházy püspök – aki korábban maga is pálos szerzetes volt – álcázott kolostornak szánta a kastélyt.

Püspökszentlászló Fotó: Talán Csaba

Erre utal az épület beosztása, ugyanis az emeleti részen cellaszerű szobákat alakítottak ki. A pálosok azonban nem költöztek be az épületbe, amely így mintegy száz évig üresen állt. 1898-ban Hetyey Sámuel püspök felújíttatta, és arborétumot létesített az épület körül. A felújítási munkálatot néhány évvel később gróf Zichy Gyula püspök fejezte be, egybeépítve a kastélyt a mellette álló templommal. A II. világháborút követően a falu iskolájában tanító Orsolya-rendi apácák éltek az épületben, a szerzetesrendek feloszlatása után pedig szerzetesnővérek szociális otthonaként működött. Aztán 1955-ben kiköltöztették a szerzetesnővéreket – egyik napról a másikra, ekkor vitték oda Mindszenty Józsefet.

A kastély a szocializmus idején egyre rosszabb állapotba került. Szinte már az összeomlás szélén volt. A templommal együtt tavaly újíttatta fel a Pécsi Egyházmegye. Abban a szobában, ahol Mindszentyt őrizték, kiállítást rendeztek be.

Miért éppen Püspökszentlászlóra vitték Mindszentyt?

Az 1947-es választások után hatalomra jutott a Magyar Kommunista Párt programjában fontos elem volt az egyházellenesség, és tudatosan rombolták is az egyházat. Ideológiai támadásokat indítottak az egyházak ellen. Ezeket a nyilvános támadásokat Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek igyekezett visszaverni. Bírálta a politikai rendőrség terrorját, a politikát, így nem sokkal később vádat emeltek ellene. A bíboros visszautasította a vádat.

Rákosi Mátyás előbb megfenyegette, 1948 decemberében pedig hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja miatt őrizetbe vették és letartóztatták. A hírhedt ÁVH központjában, az Andrássy út 60-ban folyamatosan kínozták. Emlékirataiban ezt írta:

Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.”

Pszichotróp szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat végül elismert – egy meghamisított vallomást írt alá. 1949 februárjában életfogytig tartó fegyházra ítélték. Az utolsó szó jogán békét kért az egyházának, a magyar államnak és a lelkének.

A sorozatos kínzások és az alapbetegségei miatt nagyon legyengült. Mivel 1954-re már alig volt 45 kiló, májusban átvitték a gyűjtőfogház rabkórházába, ahol már emberségesebb ellátásban részesült. De ott sem javult az állapota. Ezután felfüggesztették fegyházbüntetését, és 1955 július 17-én Püspökszentlászlóra, a kastélyba szállították – házi őrizetbe került.

Hogy miért éppen oda vitték, arról nincsenek írásos dokumentumok.

Találtak egy belügyminisztériumi iratot, amelynek az volt a címe, hogy „Javaslat Mindszenty József elítélt ügyében”. Ez az irat 1955. július 7-én kelt, és szigorúan titkos minősítést kapott.

Ebben azt mérlegelik, hogy hová és milyen előkészületekkel kell Mindszentyt átszállítani a hejcei kastélyba a gyűjtőfogházból. Aztán mégsem oda szállították a bíborost. Valószínűleg azért, mert Püspökszentlászló elég távol volt a fővárostól, ráadásul nem vezetett oda betonút, és a kastélyt már akkor is magas kerítés vette körül. Ez lehetővé tette a magas rangú egyházi rab feltűnés nélküli őrzését. Hejcén ráadásul nem volt akkoriban még áram, ami megnehezítette volna az őrök kapcsolattartását a budapesti központtal.

Javaslatot is írtak, hogy hogyan kell őrizni Mindszentyt. Ebben az állt, hogy a főpap sem más egyházi személlyel, sem civil emberrel nem érintkezhet.

A kastélyparkba kizárólag őr kíséretében mehet le. Azt is rögzítették, hogy Mindszentyt összesen 16 polgári ruhás államvédelmi őr őrzi majd – ők különböző minőségben – például gondnok vagy kertész – helyezkednek el a kastély körül. Őket éjszakánként fegyveres, rendőri egyenruhát viselő személyzet váltja fel.

A dokumentumban egyéb óvintézkedéseket is leírtak. Például azt, hogy

a Mindszenti (sic!) által lakott és használt helyiségek operatív technikával való ellátása” szükséges, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szobákat be kell poloskázni.

A kastélyt megfelelően felkészítették a főpap fogadására. Magas deszkakerítést emeltek köréje, hogy a helyiek ne láthassák, kit őriznek ott. Őrei külön gondot fordítottak arra, hogy a kastélyhoz épült templomot látogató helyiek véletlenül se találkozhassanak a rabbal – így Mindszenty vasárnap és ünnepnapokon még a parkba sem mehetett ki. Az emeleten őrizték egy szobában. A kastély földszintjén Pécsről kirendelt ávósok laktak.

Mindszenty az emlékirataiban írt a püspökszentlászlói fogságról is.

Nincs senki, aki a függönyt hónapokig akár egyszer elmozdítsa nyugalmi helyzetéből, s a rendkívüli elszaporodott, és a minket innen valósággal kinéző egereknek csak ez kellett. Kiették a legszebb, legnagyobb függöny legközepét. A szép, ritka fenyőket vágják, ahol érik. A ház vízvezetéke romlik: ott folyik (a megfeketedett mennyezeten), ahol nem kellene, és nem folyik ott, ahol más rendes vízvezeték folyni szokott. A villanytelep süket az indításra. A ház időnként elsötétedik.”

Október 10-én a szintén koholt vádak alapján elítélt Grősz József kalocsai érseket is Püspökszentlászlóra szállították, mivel találkozniuk nem volt szabad, sűrű levélváltásokkal értekeztek.

Az épület állaga nagyon leromlott, ráadásul az időjárás is egyre rosszabb volt, és a földúton egyre nehezebben lehetett közlekedni – így november másodikán Mindszentyt is és Grősz Józsefet is Felsőpeténybe, az államosított Almássy-kastélyba vitték át. A főpapot végül magyar honvédek szabadították ki a felsőpetényi kastélyból Pálinkás Pallavicini Antal őrnagy vezetésével 1956. október 30-án.