Az amerikai tengerészeti obszervatórium munkatársa, Geoff Chester szerint az árapályerők és az El Nino időjárási jelenség miatt van szükség a szökőmásodperc beiktatására.
Utóbbi hatására például melegebbek és sűrűbbek lettek a tengervizek, ami lassította a Föld forgását.
Ennek értelmében december 31-én az egyezményes koordinált világidő - a greenwichi középidő - szerinti 23 óra 59.59 után 23 óra 59.60-ra vált az óra, vagyis az újév egy másodperccel később kezdődik abban az időzónában.
A szökőmásodperc fogalmát a Nemzetközi Csillagászati Unió vezette be 1970-ben, amikor az atomórák használatával nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyenletes a Föld forgása.
A szökőmásodperc nemzetközi alkalmazása 1972. január 1-jével kezdődött, szokásos napja június 30. vagy december 31., amikor éjfélkor egy szekundummal meghosszabbodik a nap. Az extra másodperc beiktatását a párizsi székhelyű Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszer Szolgálat jelenti be.
Két szökőmásodperccel hosszabbodott meg az év 1972-ben, majd 1999-ig majdnem minden évben beiktattak egy-egy szökőmásodpercet, azóta viszont ritkábbá váltak az évhosszabbítások. Legutóbb 2015. június 30-án volt rá példa.
Az idei lesz a 27. alkalom, amikor beiktatnak egy szökőmásodpercet.
Az eddigi szökőmásodpercekből tizenötöt szilveszterkor, tizenkettőt pedig június utolsó napján iktattak be.