Közelről figyelik a "Naprendszer királyát"

Juno and Jupiter's aurorae. Ilustration of NASA's Juno spacecraft over Jupiter's pole, studying the planet's aurorae. Juno was launched in 2011 on a five-year flight to Jupiter. Unlike previous Jupiter missions, it uses solar panels. Previous Jupiter missions were powered by generators fuelled by radioactive decay of nuclear isotopes. After arriving in July 2016, Juno will orbit Jupiter 32 times over the next year, gathering information about the planet's atmosphere, magnetic field and gravitational field. Jupiter, with a diameter of 142, 984 kilometres, is the largest of the planets.

Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno űrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait.

Nagyon közel van a Juno űrszonda a Jupiterhez. Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

A világűrben óránként 208 ezer kilométer/órás sebességgel száguldó űrszonda csaknem öt évig tartó utazás után, július 4-én állt pályára az óriási gázbolygó körül, hogy többet megtudhassunk a Naprendszer keletkezéséről.

Eddig még soha sem került annyira közel vastag felhőrétegéhez, mint szombaton, közép-európai idő szerint délután 3 óra körül.

Egyébként egyetlen más űrjármű sem. A Pioneer 11 amerikai űrszonda közelítette meg a legjobban 1974-ben, de csak 43 ezer kilométerre merészkedett a bolygóhoz.

A 2018 februárjáig tartó, 1,1 milliárd dolláros küldetés végéig a Juno még 35 alkalommal kerül közel a Jupiterhez, de egyszer sem ennyire. A szombati "randevú" alkalmából a NASA bekapcsolta az űrszonda kameráját és nyolc mérőműszerét, amivel kezdetét vette a Juno kutatási missziója.

Ez az első alkalom, hogy közelről megfigyeljük a Naprendszer királyát, és megtudjuk, hogyan is működik

- jelentette ki Scott Bolton, az űrszonda főfejlesztője, a texasi San Antonió-i Southwest Research Institute kutatója.

Az óriási gázbolygó felszínén látható vörös pöttyre is kíváncsiak Houstonban Forrás: AFP/Ringo Chiu

A tudósok úgy vélik, hogy

a Jupiter alakult ki elsőként a Naprendszer bolygói közül, de nem tudják, hogyan.

A szonda a gázbolygó különböző rétegeiben végez méréseket, hogy az emberiség megismerhesse azok összetételét. A kutatók egyebek közt a Jupiteren tomboló rendkívül erős szelek okaira és arra is szeretnének választ kapni, hogy a gázbolygónak van-e szilárd magja. Emellett

a NASA tudósai a Jupiteren látható hatalmas vörös foltra is kíváncsiak,

amely nem más, mint egy évezredek óta dúló, gigantikus vihar.

Szombaton adódott az első alkalom arra, hogy az űrszonda fotókat készítsen a Jupiterről, amiket a NASA várhatóan már a jövő hét végén publikálni fog. Ezek kiértékelése viszont még eltart majd egy ideig.