A tintahalak újabb képességére derült fény

Egy új kutatás azt sugallja, hogy a tintahalak számolási képessége a kisgyermekekével vetekszik. A tanulmányból az is kiderül, hogy nem csak a tápláléknak a mennyiségét, hanem a minőségét is mérlegelik a döntéshozatal során.

Tajvani kutatók összesen 54, egyhónapos, fogságban élő tintahalat vizsgáltak a publikáció elkészítése során, mutatja be a kutatást a The Guardian. A tudósok a puhatestűeknek különböző egyedszámú garnélarák-csoportokat mutattak és azt találták, hogy a ragadozók a több zsákmányállatot kitevő csoportot részesítették előnyben.

Az is kiderült, hogy a döntést nem befolyásolta, milyen sűrűn helyezkedtek el a rákok, és ha magasabb egyedszámú csoportok között kellett választani, a tintahalaknak több időt vett igénybe a döntéshozatal. Utóbbi alapján arra lehet következtetni, hogy a puhatestűek időt szántak arra, hogy "megszámolják", mennyi prédára csaphatnak le és nem ránézésszerűen hozták meg döntésüket.

Az állatok különbséget tudtak tenni az egy és öt, valamint négy és öt egyedet számláló csoportok között, így számérzékelésük nagyjából egy szinten van a kisgyermekekével.

Forrás: wikimedia

A táplálék minősége is befolyásolja a tintahalak döntését

A döntéshozatalt azonban nem csak a táplálék mennyisége befolyásolja. Amikor a tintahalaknak egy élő és két elpusztult garnélát mutattak, a ragadozók az előbbi elfogyasztása mellett döntöttek, tehát figyelembe vették a táplálék „minőségét".

Az éhség is befolyásolja a viselkedést. Amennyiben egy nagyobb és két kisebb, élő garnéla között kellett dönteni, az éhesebb tintahalak a termetesebb, magányos prédára csaptak le, a kevésbé éhesek a két kisebbre. Ebből az következik, hogy a „korgó gyomor" kockázatvállalásra készteti a puhatestűeket, hiszen egy nagyobb zsákmányállatot nehezebb elejteni, mint két kisebbet. A kevésbé éhes tintahalaknak egyszerűen nem érte meg a veszélyesebbnek látszó prédát levadászni.

Az eredményeket a The Royal Society című szakfolyóiratban publikálták.