Tudta, hogy a legvérengzőbb tengeri hüllő a varánusz rokona volt?

Cápára támadó Tylosaurus

68 millió éve, az észak-amerikai kontinens már a maihoz hasonló alakot öltött. A magasból nézve egyetlen jelentős különbség tűnne fel számunkra; a kontinenst észak-déli irányba kettéosztó hatalmas Nyugati Belső Tengerág. Ez a Mexikói-öböltől Alaszkáig nyúló trópusi sekélytenger volt a késői kréta legrettegettebb ragadozója, a bármit megtámadó hatalmas Tylosaurus hazája.

A Vadnyugat hatalmas tengeri sárkánya

Az őslénytankutatás két legendás alakja, a nagytestű szárazföldi dinoszauruszok tucatjait felfedező Edward Drinker Cope és elválaszthatatlan barátja, Otheniel C. Marsh 1868-ban egy hatalmas, kígyószerűen megnyúlt testtel rendelkező ragadozó megkövült csontvázára bukkant Kansas állam területén.

A Tylosaurus a kréta időszak legvégén a maastrichti korban, 70 - 66 millió éve az észak-amerikai kontinenst kettéválasztó nagy Nyugati Belső-tengerágban élt Forrás: Devianart

A hosszú álkapcsokban ülő félelmetes fogazat és a koponya bélyegei alapján sikerült megállapítaniuk, hogy az egykori ragadozó az Európában évtizedekkel korábban felfedezett moszaszaurusz-félék közé tartozott. Azonban ilyen hatalmas moszaszaurusz nyomára még nem akadt addig senki sem.

Othenio C. Marsh amerikai őslénytankutató, a Tylosaurus egyik felfedezője Forrás: Flickr

A maradványok alapján Marsh 1873-ban új Mosasaurus nemzetségként azonosította az egykori leviatánt.

A Tylosaurus nemzetségnevet kapott csoporthoz tartozó fajok nem csak a kréta időszaknak, hanem valószínűleg a földtörténetnek is a legvérengzőbb tengeri ragadozóihoz tartozhattak.

A varánuszok közeli rokonai voltak

A moszaszauruszoknak semmi közük sincs a dinoszauruszokhoz és a jura időszaktól igen elterjedt pleszioszauruszokhoz, illetve halgyíkfélékhez azon kívül, hogy ezek is hüllők voltak. A moszaszauruszok szárazföldi ősei a többi tengeri hüllőcsoporthoz képest későn, csak az alsó kréta-időszakban vándoroltak vissza a tengerbe.

Az észak-amerikai kontinenst kettévágó kréta végi Nyugati Belső-tengerág térképe, a Tylosaurus maradványainak fellelési helyével Forrás: Paleohistory

Az ősök – mint maguk a moszaszauruszok is, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartoztak, ugyanúgy, mint a valódi gyíkfélék, és a kígyók.

Legközelebbi rokonaik a ma is élő varánuszok.

A moszaszauruszok a kréta időszak végén világszerte igen elterjedtek voltak a kor kiterjedt trópusi tengereiben. Számos fajuk létezett, a legkisebbek „csak" 3-4 méter hosszúak, a többségük viszont 10-12 méteres óriás volt.

A Tylosaurus és az ember méretét összehasonlító ábra Forrás: Wikimedia Commons

Hatalmas méreteivel közülük is kiemelkedik az amerikai kréta tengeri csúcsragadozója, a Tylosaurus,

amelynek hossza akár a 15 -17 métert is elérhette.

Hosszú, megnyúlt koponyájában kúpos, csontrepesztően erős fogak ültek. A végtagok evezőszerű úszókká alakultak, de a nagy sebességű úszáshoz nem a végtagjaikat, hanem hosszú és lapos farkukat használták.

Mindent megtámadott, ami elé került

A felfedezése óta viszonylag nagyszámban előkerült Tylosaurus maradványokból jól rekonstruálható e falánk és vérszomjas ragadozó életmódja is. Nem volt előle menekvés sem a megfeneklésig sekély parti vizekben, sem pedig a nyílt-tenger távoli térségeiben.

A hatalmas Tylosaurus saját kora abszolút tengeri csúcsragadozója volt Forrás: Walking with Dynosaurs

A hozzá hasonlóan vérszomjas de pechére kisebb, "csak" 4-5 méter hosszú kréta végi tengeri bandita, a bulldogfejű Xiphactinus sem érezhette biztonságba magát a „nagy testvértől" A Tylosaurus ugyanúgy megtámadta a nagy ragadozó csontos halakat, az ekkora már igen elterjedt cápákat, az élővilág történetének ekkoriban élt leghatalmasabb tengeri teknősét az akár 6 méteres Archelon-t, mint a nála kisebb más moszaszauruszokat, pleszioszaurusz-féléket és tengeri krokodilokat.

Cápára támadó Tylosaurus Forrás: Reddit

Fosszíliák bizonyítják, hogy a tenger felszíne felett alacsonyan szálló repülő hüllőket és madarakat is elkapta.

A mai nagy fehércápához hasonlóan, a vízből hirtelen kivetődve ejthette el a felszín felett mit sem sejtve vitorlázó hüllőket, illetve madarakat.

Nem volt előle menekvés sem a sekély vízben, sem pedig a nyílt tengeren

A Tylosaurus hatalmas mérete ellenére, időnként az egészen sekély vízbe is kicsapott, ahhoz hasonlóan, ahogy manapság a kardszárnyú delfinek fogják el a partra kifutva a sekélyben magukat biztonságban érző fókákat. Amerikában több olyan szárazföldi növényevő Hadrosaurus maradványt is találtak, amelyen a Tylosaurus harapásnyomát azonosították.

Nem voltak tőle biztonságba a tenger felszíne felett sikló repülő hüllők és madarak sem Forrás: Blue Ocean

A mit sem sejtő, és a hasig érő vízben hűsölő jámbor növényevők szinte a parti homokon sem lehettek biztonságban, ha vesztükre arra portyázott egy Tylosaurus.

Tylosaurus fosszilis csontváza Forrás: Wikimedia Commons

A Tylosaurus terrorjának – mint annyi más kortársának -, 65,5 millió éve, egy óriási aszteroida becsapódása vetett véget. Múzeumokban kiállított koponyakövületeit nézegetve még belegondolni is rossz, mi történt volna velünk, ha szembetalálkozunk vele.