A mongol sztyeppén landolt az űrállomás

Kína saját űrállomásokat küld az űrbe, miután az amerikaiak úgy döntöttek, hogy a kínaiak nem vehetnek részt az ISS munkájában

Visszatért a Földre pénteken két kínai űrhajós a Tienkung-2 kínai űrállomáson töltött 30 nap után, amely eddig a leghosszabb űrmisszió volt a kelet-ázsiai ország történetében.

A Tienkung-2 Kína második űrállomása, szeptember közepén lőtték fel. Az elsőt, a Tienkung-1-est az év elején vonták ki a forgalomból. A már veteránnak számító, 50 éves Csing Haj-peng asztronautát és az újonc, 37 éves Csen Dongot október közepén vitte az űrállomáshoz a Sencsou-11 űrhajó.

Kína saját űrállomásokat küld az űrbe, miután az amerikaiak úgy döntöttek, hogy a kínaiak nem vehetnek részt az ISS munkájában Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Deng Hua

Beszámolók szerint különféle

orvosi és biológiai kísérletet hajtottak végre,

és elkezdték felkészíteni az űrállomást arra, hogy két év múlva csatlakozzon hozzá a főmodulja. Az állomáson most 14 tudományos berendezés van, köztük

a világ legnagyobb nagy érzékenységű gammasugárzás-érzékelője,

amelyet kínai és európai mérnökök közösen fejlesztettek ki.

A mongol sztyeppén landoltak a kínaiak Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Cai Yang

A Tienkung-2 a belső-mongóliai sztyeppén ért földet pénteken, az űrhajósok egészségesek. A teljesen kiépült űrállomás hat év múlva kezd el működni, és legalább

egy évtizedig szolgálatban lesz.

Kína azt tervezi, hogy folyamatosan lesz rajta személyzet.

Az Egyesült Államok törvényt alkotott arról, hogy Kína nem vehet részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folyó munkában, mert Washington azzal vádolja Pekinget, hogy űrprogramja főleg katonai jellegű. Kína ezért határozta el, hogy saját űrállomásokat állít föld körüli pályára.