A világ legkülönlegesebb kristályát találták meg egy meteoritban

A meteorit, amiben a kvázikristályt találták

Hihetetlenül ritka, egyedi felépítésű kvázikristályt fedeztek fel egy orosz meteoritban.

Ezek az űrből származó kristályok nemcsak azért különlegesek, mert ritkák – szerkezetük annyira egyedi, hogy sokan évtizedekig kétségbe vonták létezésüket.

Az új kvázikristály-mintát a Firenzei Egyetem tudósa, Luca Bindi találta meg egy évekkel ezelőtt becsapódott meteoritban, amely Oroszországban, Hatyirka térségében ért földet. Az objektumban talált kvázikristály mindössze néhány mikrométer nagyságú, és ez a harmadik ilyen jellegű anyag, amit ebben a meteoritban találtak.

„Ami mindenképpen biztató, hogy három különböző típusú kvázikristályt találtunk egyazon meteoritban, a most felfedezettnek pedig olyan a kémiai kompozíciója, amilyenhez hasonlót korábban még nem láttunk” – mondta a kutatócsoport egyik tagja, Paul Steinhardt.

Ez azt jelenti, hogy olyan kvázikristályokat fedezhetünk fel a későbbiekben, amikről nem is gondolnánk, hogy létezhetnek”

– tette hozzá.

Az újonnan felfedezett kvázikristály szerkezete Forrás: Paul Steinhardt

Amikor a kutatók megvizsgálták az új kvázikristályt, azt találták, hogy alumínium-, réz- és vasatomok kombinációjából épül fel. Az eredményeket a Scientific Reports legújabb számában publikálták.

De mik is azok a kvázikristályok?

A természetben előforduló kristályok, például az ásványok kristályai szabályos, periodikusan ismétlődő elemekből épülnek fel. Nem rendelkeznek kristályos szerkezettel az amorf anyagok, ilyen például az üveg. A belső szerkezet hiánya okozza például azt, hogy az üveg folyik, még ha ez olyan lassú is, hogy nem érzékeljük (római üvegekben azonban láthatók folyásnyomok).

Egy izraeli kutató, Daniel Shechtman 1982-ben olyasmit látott az elektronmikroszkópban, ami a tudomány akkori állása szerint nem is létezhetett. Az általa felfedezett anyag a kristályok és az amorf anyagok között helyezkedett el.

Olyan szimmetriákat pillantott meg, amelyek teljes ellentétben álltak az akkori kristálytani ismeretekkel.

Shechtman csak két évvel a felfedezése után tudta publikálni első rövid cikkét ezekről a szabályosan felépülő, de nem periodikus kristályokról, amelyet mások kvázikristályoknak neveztek el. Hivatalosan a kristályok közé sorolják ezeket az anyagokat.

A meteorit, amiben a kvázikristályt találták Forrás: Museo di Storia Naturale, Universita di Firenze

Azóta számos kvázikristályt fedeztek fel. Mesterséges előállításuk megoldott, és több területen alkalmazzák őket, például hő- és kopásálló bevonatokként vagy LED-es égőkben.