Európa is tanulmányozza a földön kívüli életet

This NASA image obtained September 19, 2012 shows what astronomers have discovered with two gas giant planets orbiting stars in the Beehive cluster, a collection of about 1,000 tightly packed stars. The planets are the first ever found around sun-like stars in a cluster of stars. Such planets, even though they are not habitable, would have skies filled with many bright stars as illustrated in this artist's concept. A gas giant planet is shown to the right of its sun-like star, and all around, the stars of the Beehive cluster shine brightly in the dark. = RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO / NASA/JPL-CALTECH/" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS = / AFP / NASA / HO

Nyilvánosan is hozzáférhető az Európai Bizottság által alapított AstRoMap programjának a következő évtizedekre vonatkozó kutatási menetrendje. A program fő célkitűzése a földön kívüli élet kutatása.

Az európai asztrobiológia első tudományos menetrendjét 2016. március 21-én publikálták. A tervet az Európa Tanács által alapított AstRoMap program munkatársai állították össze.

Az AstRoMap tág összefüggésbe helyezi az asztrobiológiát. Úgy tekinti, hogy ennek feladata az élet eredetének, evolúciójának és elterjedésének tanulmányozása a kozmikus evolúcióval összefüggésben.

Ez magában foglalja a Naprendszer és az azon túli területek lakhatóságának vizsgálatát.

Ez a menetrendet tudományterületeken átívelő dokumentummá teszi számos kutatóközösség számára a csillagászoktól kezdve a bolygókutatókig és az atmoszférafizikusoktól kezdve az élettudományokkal foglalkozó szakemberekig.

A Gliese 581g-t a szakemberek az egyik legesélyesebb exobolygónak tartják, amelyik földön kívüli életet hordozhat. A dolog szépséghibája, hogy egyes csillagászok szerint a bolygó nem is létezik Forrás: Lynette Cook

Öt fő terület

Noha a földön kívüli élet kutatását célozza, a meghatározott témakörök nagyon fontosak az extrém körülmények között előforduló földi élet szempontjából és az evolválódó ökoszisztémánk szempontjából is.

Az AstRoMap menetrendje öt kutatási területet határoz meg, és ezekre dolgoz ki rövid (következő évtized), közép- (következő két évtized) és hosszú távú (20 éven túli) tennivalókat. Az AstRoMap öt kutatási területe a következő:

1. A bolygórendszerek eredete és evolúciója.
2. A szerves vegyületek eredete az űrben.
3. A kőzet-víz-szén-dioxid kölcsönhatások, a szerves szintézis a Földön és az élethez vezető lépések.
4. Élet és lakhatóság.
5. Az életészlelést megkönnyítő biológiai jelek.

Az AstRoMap részletes menetrendje szabadon hozzáférhető (angolul) ezen a weboldalon.