Az objektumot a marsjáró január 17-én fotózta le Mastcam nevű készülékével.
A meteoriton – amelyet „Ames Csomója” névvel illettek – három pont is megfigyelhető, ezek azt mutatják, hogy a Curiosity ChemCam műszere meglőtte az objektumot – olvasható a Phys.org tudományos portálon.
A ChemCam valójában egy lézer indukálta spektrométer. A berendezés 1–10 méter távolságból, a rover árbócán lévő infravörös lézerrel lövi meg a célkőzetet. A meglőtt kőzet felszínének közel 1 milliméter átmérőjű részéről elpárolog egy kevés anyag, amely apró, rövid élettartamú plazmabuborékot alkot. Ennek a sugárzását vizsgálja a műszer 240 és 800 nanométer hullámhosszak között, megállapítva az összetételt, az ásványok víztartalmát, a környezeti hatások során kialakult mállási kéreg jellemzőit.
A ChemCam eszközt utoljára 2016-ban vetették be, akkor a marsjáró az úgynevezett „Tojáskövet" vizsgálta, amely nikkel és vas ötvözetéből épült fel. A szakértők szerint a most talált meteorit összetételét tekintve kísértetiesen emlékeztet a Tojáskőre.
A most megfigyelt meteorit felszíne nagyon sima, ami alapján arra lehet következtetni, hogy a közelmúltban csapódhatott bele a vörös bolygóba. A Mars légköre ugyanakkor a földinél jóval vékonyabb, így az is lehetséges, hogy a meteorit felszíne szimplán kevésbé pusztult le. A Curiosity által 2014-ben elsőként megfigyelt, Libanon nevű meteorit hasonlít az Ames Csomójára.
Rejtély ugyanakkor, hogy miért van a Marson ennyi fémes összetételű meteorit. Ha a Földet nézzük, a lezuhant meteoritok 95 százaléka kőből épül fel, és csupán 4,4 százaléka áll vasból.
Ám a Marson fellelt nyolc meteorit közül (hármat a Curiosity, ötöt az Opportunity szúrt ki) eddig az összes vasmeteorit volt.
„Nagyon érdekes, hogy eddig nem találtunk kőmeteoritot a Marson" – írja Bob King, az Universe Today csillagászati portál szerzője.
Elképzelhető, hogy csak beleolvadnak a környezetükbe, de az is lehet, hogy fémes társaikhoz képest túl gyorsan erodálódnak"
– tette hozzá King.