Senki sem tudja, mi lehet az űr sötétjében bujkáló valami

Illusztráció a rejtélyes, bolygószerű objektumról

Az űr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyről mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetődött a neki otthont adó naprendszerből. A legújabb megfigyelések azonban kétségbe vonják ezt az elképzelést. A tudósoknak egyelőre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes égitest.

2012-ben csillagászok egy csoportja egy furcsa, elszigetelt objektumot figyelt meg Földünktől mintegy 100 fényévre – egy olyan égitestet, amely nagyobb tömegű a Jupiternél, és nagy valószínűséggel az egyik legközelebbi kóbor bolygó, amit a tudósok valaha felfedeztek. Csillagközi bolygónak vagy kóbor bolygónak nevezünk minden olyan bolygótömegű égitestet, amely nem kering egyetlen csillag körül sem, hanem a csillagközi térben szabadon halad.

A legújabb kutatások szerint azonban úgy tűnik, a nem túl fantáziadús CFBDSIR 2149-0403 névvel illetett objektum olyan tulajdonságokat mutat, amik alapján elképzelhető, hogy nem is bolygóról van szó, hanem talán valami egészen másfajta égitestről – olvasható a Science Alert tudományos portál cikkében.

Mit gondoltak róla eddig?

A csillagközi bolygókkal kapcsolatban mindig nehéz megállapítani, hogy klasszikus bolygókról van-e szó, vagy úgynevezett barna törpékről. Utóbbiak olyan égitestek, amelyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.

A számítások alapján a CFBDSIR 2149-0403 tömege körülbelül négy-hétszerese a Jupiterének, ami alapján azt lehet mondani, inkább egy kóbor bolygóról van szó, mintsem barna törpéről (jelenlegi ismereteink szerint a barna törpék általában 13 jupitertömegnél kezdődnek).

Illusztráció a rejtélyes, bolygószerű objektumról Forrás: ESO/L. Calçada/P. Delorme/R. Saito/VVV Consortium

Korábban úgy vélték, a feltételezett csillagközi bolygó az úgynevezett AB Doradus mozgó csoport tagjaként „utazott" a világűrben. Ez a csoport nagyjából harminc, azonos korú és összetételű objektumból áll, amelyek együttesen haladnak a kozmoszban, és valószínűleg azonos helyen is keletkeztek. E feltételezés alapján a CFBDSIR 2149-0403 különösen fiatal, mindössze 50–120 millió év között lehet.

Sokan megkérdőjelezték az első eredményeket

Egyetlen probléma adódott csupán: az elgondolás, amely vándorbolygónak vélte az égitestet, pusztán néhány kezdeti megfigyelésen alapult, így a tudományos közösség nagy része nem vette készpénznek az objektum felfedezői által eléjük tárt eredményeket.

Különösen arra nem sikerült bizonyítékot találni, hogy az égitest valóban bolygóként keletkezett, és kilökődött bármilyen csillagrendszerből.

Hogy kiderüljön az igazság, az objektumot eredetileg felfedező csillagászok egyike, Philippe Delorme (Grenoble Alpes Egyetem) és kutatócsoportja az elmúlt pár évben folyamatosan figyelte a CFBDSIR 2149-0403-at, a munkában különböző hullámhosszakon működő távcsöveket alkalmaztak.

Az új eredmények fényében az objektum különösebb, mint azt eddig gondolták.

Forrás: Wikimedia Commons

Az is lehet, hogy valami teljesen új dolgot sikerült felfedezni

Az új megfigyelésekkel a kutatók pontosabban kiszámították az égitest helyzetét és mozgását. Ebből kiderült, hogy a korábbi hipotézisekkel ellentétben a CFBDSIR 2149-0403 mégsem lehet az AB Doradus vagy más ismert, fiatal mozgó csoport tagja – olvasható az egyelőre lektorálatlan tanulmányt közlő arXiv.org oldalán. Ez a kutatók szerint egyszerre jó és rossz hír. Jó, mert új információkkal gazdagodtunk az objektumról, rossz, mert az egyik legfontosabb paraméter, az égitest kora vált bizonytalanná, megnehezítve a kategorizálást.

Sőt, már a CFBDSIR 2149-0403 tömegében sem biztosak a szakemberek.

A kutatócsoport új megfigyelései szerint az objektumnak vagy gyenge a gravitációs ereje, vagy magas a fémtartalma, tehát a szakértők nem tudják már egyáltalán megmondani, hogy milyen égitestről is beszélhetünk.

Jelenleg két lehetőséget tartanak valószínűnek: az egyik, hogy a CFBDSIR 2149-0403 egy fiatal (vagyis 500 millió évnél ifjabb) vándorbolygó, amelynek tömege 2-13 jupitertömeg között van. A másik, hogy egy sokkal idősebb (2-3 milliárd éves), magas fémtartalmú barna törpe, tömege pedig a Jupiter tömegének akár 40-szerese is lehet. Természetesen a harmadik opció sem kizárt, miszerint egy teljesen új, korábban nem ismert égitesttípust sikerült megfigyelni.

Szerencsére a CFBDSIR 2149-0403 közelsége miatt viszonylag könnyen kutatható, így a tudósok várhatóan tovább folytatják a megfigyelését.