A felső törzs három tonnás darabját hétfőn emelték ki egy vízzel teli gödörből egy ásatáson az egyiptomi főváros Mataríja nevű szegénynegyedében, ahol a múlt héten, csütörtökön bukkantak a fejre és a többi töredékre.
A nyolc méter magasra becsült kvarcit szobor régészek szerint vélhetően a több mint 3000 évvel ezelőtt uralkodó II. Ramszesz fáraót, az ókori Egyiptom leghatalmasabb uralkodóját ábrázolja.
Az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium az eddigi egyik legnagyobb jelentőségű felfedezésnek nevezte a szobor megtalálását II. Ramszesz héliopoliszi temploma mellett.
A fáraó Kr. e. 1279 és 1213 között ült a birodalom trónján. Számos hadjáratot vezetett, birodalmának határai Szíriától Núbiáig nyúltak.
A héliopoliszi Nap templomot II. Ramszesz alapította, a tudósok szerint ezért valószínű, hogy az ő szobrát találták meg. A maga idejében ez volt a legnagyobb egyiptomi templom, kétszer akkora, mint a karnaki templom Luxorban, ám a görög-római időkben lerombolták. Sok obeliszket Alexandriába vagy Európába szállítottak, a templom köveit pedig kairói építkezésekhez használták fel.
Ha igazolódik, hogy a szobor II. Ramszeszt ábrázolja, akkor a gízai piramisoknál 2018-ban megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeum bejáratánál fogják felállítani.
A mataríjai ásatáson megtaláltak egy csaknem egyméteres darabot egy életnagyságú mészkőszoborból is, amely II. Ramszesz unokájáról, II. Széthi fáraóról készülhetett.
Az ásatást vezető német Dietrich Raue szerint még korai bizonyossággal kijelenteni, hogy a monumentális kvarcit szobor II. Ramszeszt ábrázolja, de "valószínűleg" így van.
Raue "elég biztos" abban is, hogy a gigantikus szobornak megvan az alsó része is, de a gond szerinte az, hogy a hiányzó darabok közel lehetnek a lakóházakhoz, amelyeknek közvetlen közelében veszélyes lenne folytatni az ásatást.