Nyolcvanéves a HIV vírus egyik felfedezője

Dr. Robert Gallo, a HIV vírus felfedezője

Nyolcvanéves lesz március 23-án Robert Gallo amerikai orvos, az AIDS betegséget okozó HIV vírus egyik felfedezője. A Nobel-díjat azonban nem ő, hanem az eredményét előbb publikáló francia Luc Montagnier kapta meg, de ő is csak negyedszázad elteltével.

Bebizonyította, hogy a vírus is okozhat rákot

Az olasz bevándorlók gyermekeként született Gallo 1963-ban szerezte meg orvosi diplomáját. Mivel egyik nővére leukémiában halt meg, úgy gondolta, hogy életét a rák kutatásának szenteli. Idővel áttért a retrovírusok tanulmányozására: ezek viszonylag összetett felépítésű vírusok, amelyek örökítő anyagukat nem DNS, hanem RNS formában tárolják, s ezt "írják át" DNS-re, amelyet aztán a megfertőzött sejt genomjába illesztenek.

Dr. Robert Gallo, a HIV vírus felfedezője Forrás: Origo

Az élővilágban példátlan módon tehát a DNS-RNS átírást visszafelé végzik, innen származik nevük is.

Gallónak sikerült az emberi immunreakcióban részt vevő T-sejteket életben tartania,

és az ezt fertőző leukémiavírust (HTLV) azonosítania. Csoportja ezzel két jelentős felfedezést is tett: bebizonyították, hogy az emberi szervezetben is lehet retrovírus, s hogy vírus okozhat rákot.

A nyolcvanas évek elején ütötte fel fejét a rettenetes kór

Gallo figyelme ezután fordult az AIDS felé. A New York Times című lap 1981-ben adott hírt a New York-i és kaliforniai homoszexuális férfiak között felbukkant titokzatos betegségről, amelynek áldozatai a tüdőgyulladás egy ritka fajtájával és a Kaposi-szarkómának nevezett daganattal jelentkeztek a kórházakban.

A HIV vírus elektronmikroszkópos képe Forrás: AFP/SPL

A kór nem sokkal később a drogosok, a heteroszexuálisok és a vérátömlesztésen átesettek körében is megjelent, és 1983-ra a világ 33 országából jelentettek eseteket. (Ma úgy vélik, hogy a betegséget elterjesztő "nulladik beteg" egy kanadai férfi volt, aki légi kísérőként az 1982 tavaszáig diagnosztizált 248 beteg közül legalább 40-nel létesített szexuális kapcsolatot.)

LAV-nak nevezték először a HIV vírusát

A rejtélyes új betegség kórokozója után hajsza indult. Gallo és csoportja a Science című tudományos folyóiratban 1984. május 4-én publikált cikkében jelentette be, hogy

a betegség kórokozója az AIDS-es betegekből elkülönített, általuk HTLV-IIIB névre keresztelt retrovírus.

Ugyanakkor a lap egy évvel korábbi, 1983. május 20-i számában már megjelent a párizsi Pasteur Intézetben dolgozó, Luc Montagnier által vezetett csoport közleménye.

Dr. Luc Montagnier Nobel-díjas francia virológus, a HIV vírus felfedezője Forrás: AFP

Ők egy AIDS-ben szenvedő beteg szervezetéből elkülönített, általuk LAV-nek nevezett retrovírust írtak le, amely hatékonyan szaporodott T-sejtekben, de ezzel egy időben el is pusztította azokat. Az amerikai kutatók érdeme volt, hogy nekik sikerült a retrovírust szervezeten kívüli sejtkultúrában fenntartani és szaporítani, ami lehetővé tette a vírus kimutatását szolgáló tesztek kidolgozását.

Forrás: Indian Express

A betegséget magát 1982-ben nevezték el szerzett immunhiányos tünetegyüttesnek,

ennek angol rövidítése az AIDS, a vírust pedig 1986-ban egy független bizottság emberi immunhiányt előidéző vírusnak (HIV).

A francia felfedező sokban támaszkodott Gallo munkásságára

A két csoport a kutatás időszakában együttműködött, rendszeres volt köztük a minták cseréje. A felfedezés után azonban összevesztek az elsőség kérdésén, késhegyig menő, olykor kifejezetten kicsinyes vitába bonyolódtak egymással. Az egyre terebélyesedő viszály csak a kormányok beavatkozása után rendeződött.

Dr. Robert Gallo, A Marylandi Orvostudományi Egyetem Humánvirológiai Intézetének igazgatója Forrás: AFP/Jim Watson

Az 1987-ben született megállapodás az AIDS-tesztből származó bevételeket egyenlő arányban osztotta fel, Gallo és Montaignier pedig "társfelfedezőnek" minősült,

ezzel az anyagi-jogi kérdések rendeződtek.

A vizsgálatok során az is kiderült, hogy az amerikai laboratóriumba érkezett egyik párizsi minta tartalmazta a vírust, azaz Gallo ugyanazt a vírust találta meg, mint francia kollégái - a lopás gyanúját ugyanakkor teljesen ki lehetett zárni.

Egyelőre még mindig az önmegtartóztatás, illetve az óvszer jelenti a leghatékonyabb védekezést Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Így tehát ma már bizonyos, hogy az elsőség Montaignier-t illeti, az ő munkája viszont sokban támaszkodott Gallo korábbi felfedezéseire és módszereire.

Nem kapta meg a Nobel-díjat, az AIDS elleni védőoltást kutatja

Gallo kétszer is megkapta az orvosi Nobel-díj előszobájának számító Lasker-díjat, de a legmagasabb tudományos elismerést nem vehette át. Az orvosi Nobel-díjat 2008-ban a francia Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapta a "humán immundeficiencia vírus felfedezésért", megosztva a méhnyakrákot okozó humán papillóma vírust felfedező német Harald zu Hausennel.

Dr. Harald zu Hausen német virológus, a méhnyakrákot okozó humán papillonóma vírus felfedzője is megosztott orvosi Nobel-díjat kapott Forrás: Badische Zeitung

A bizottság óriási vihart kavaró döntését indokolva kifejtette, nem Gallót mellőzték, csak az előírások szerint kellett eljárniuk:

azok egyrészt az elsőséget díjazzák, másrészt pedig nem teszik lehetővé háromnál több tudós kitüntetését egy évben. Mások ezt másként látták: maga Montagnier is "meglepetését" fejezte ki, az amerikai Science pedig a díjazottakat bemutató cikkében legtöbbször Gallo nevét írta le. Gallo még mindig aktívan dolgozik, célja az AIDS elleni védőoltás kifejlesztése.