Cáfolják a rendszeres aszteroidabecsapódás elméletét

A földtörténeti múltból több katasztrofális aszteroida becspódás nyoma is ismert

Cáfolják a periodikus aszteroidabecsapódás elméletét svájci és svéd kutatók az elmúlt 500 millió évben keletkezett kráterek elemzése alapján.

A Földön 190 becsapódási kráter ismert, ezek között egyméteres és több száz méter átmérőjű is akad. A szakértői körökben népszerű elméletet, miszerint a Földre rendszeres időközönként, 26 millió évente csapódnak be tömegesen aszteroidák, Matthias Meier, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatója és Sanna Holm-Alwmark, a Lundi Egyetem szakértője cáfolta meg.

Több mint három évtizede folyik a vita arról, hogy az aszteroidabecsapódás és az azzal járó tömeges fajkihalás periodikusan következik-e be. Legutóbb egy 2015-ös amerikai kutatás jutott arra, hogy a becsapódási kráterek 26 millió évenként keletkeztek a Földön. Meier szerint azonban erre részben hibás keltezésű adatokból következtettek.

Meier és Holm-Alwmark a pontosság érdekében az elmúlt 500 millió évben keletkezett kráterekre, vagyis arra az időszakra koncentráltak, amikortól létrejöttek az élet első formái. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban közölt eredményeik szerint az eddigi elmélet nem állja meg a helyét.

Forrás: Pics About the Space

Az elemzéskor feltűnt a kutatóknak, hogy több becsapódás közel azonos időben keletkezett. Ez lehet az egyik oka annak, hogy az amerikai kutatók 2015-ös tanulmányuk készítésekor arra jutottak, hogy 26 millió évenként halmozottan történtek aszteroidabecsapódások.

Munkánk megmutatja, hogy elegendő néhány ilyen úgynevezett becsapódáshalmaz ahhoz, hogy a periodikusság látszatát keltse"

- fogalmazott Meier. Néhány azonos korú kráter esetében lehetséges, hogy olyan aszteroida csapódott be, melyet hold kísért. Egyes esetekben a becsapódási helyek túl távol vannak egymástól: ilyen például a dinoszauruszok kihalásával összefüggésbe hozott 66 millió éves Chicxulub-kráter Mexikóban és az azonos korú boltisi (ukránul bovtiszki) kráter Ukrajnában.

Egyelőre nem találtak határozott magyarázatot a becsapódáshalmazok kialakulására. Az egyik lehetséges ok az, hogy a Mars és Jupiter pályája közötti kisbolygóövben összeütközött két kőzettöredék. Eközben törmelék keletkezett, amely viszonylag rövid időszak alatt a Földnek csapódott.