Felhőfehérítéssel harcolnának a korallfehéredés ellen

Egy felhőfehérítéshez használt lehetséges fúvókarendszer fantáziarajza

Senki sem vitatja, hogy az ausztrál Nagy-korallzátonyt a teljes pusztulás fenyegeti a tengervíz hőmérsékletének emelkedése miatt. Egy új tanulmányban a kutatók azt javasolják, hogy a felhők megnagyobbításával és fényvisszaverő képességének növelésével árnyékolják a területet, amivel csökkenteni lehetne a víz hőmérsékletét.

A „tengeri felhőfehérítés" (marine cloud brightening)

néven ismert eljárással nagyobb és több fényt visszaverő felhőket lehet létrehozni, amelyek korlátozzák az alattuk elterülő vízfelület hőmérsékletének emelkedését.

Sószemcséket permeteznek a levegőbe

Az elképzelést 30 évvel ez előtt vetette fel először John Latham brit kutató a Nature-ben publikált cikkében a globális felmelegedés lehetséges szabályozására. A gondolat az volt, hogy hajóflottákról a tengervízből kinyert parányi sószemcséket permeteznének a partvonalat körülölelő, alacsonyan szálló felhők irányába.

A Föld felhőtakarója az űrből Forrás: NASA/ISS Crew/Johnson Space Center

A só megnagyobbítaná a felhőket, növelné a sűrűségüket és több nap felől érkező hőt verne vissza az űrbe.

A számítások szerint megvalósítható az elképzelés

A Sydneyi Egyetem kutatói - részben Latham korábbi munkájára támaszkodva – megvizsgálták a technológia alkalmazhatóságát a Nagy-korallzátony tekintetében. Daniel Harrison, a csoport egyik tagja úgy véli, hogy működhet a módszer.

Az ausztrál Nagy-korallzátony a földkerekség leghatalmasabb biogén zátonyegyüttese Forrás: Elter Károly

Valamennyi eddigi előzetes számításunk azt mutatja, hogy lehetséges a dolog"

– mondta Harrison az ausztrál televíziónak. „Teljesen hétköznapi módon is meggyőződhetünk róla. Ha egy forró, napsütéses napon eltakarja a felhő a napot, rögtön érezzük, hogy sokkal kevesebb meleg ér bennünket felülről."

Fejlesztik az ideális fúvókát

A kaliforniai tengeri felhőfehérítő program (Marine Cloud Brightening Project) kutatói az elmúlt hét évet egy olyan fúvóka kifejlesztésével töltenék, amelyről úgy gondolják, hogy képes lesz pont a felhők megváltoztatásához megfelelő méretű és mennyiségű sószemcséket permetezni. A tesztekhez a Nagy-korallzátony ígéretes első számú jelölt.

Egy felhőfehérítéshez használt lehetséges fúvókarendszer fantáziarajza Forrás: J. MacNeill 2006

Noha a világ egyik legjelentősebb természeti csodájaként tartják számon – évi kétmillió látogatót vonz – a Nagy-korallzátony kétharmada már károsodott, és a tengerkutatók attól félnek, hogy az egész rendszer elért egy kritikus pontot.

Más megoldásokat is számba vesznek

Harrison és csoportja más lehetőségeket is tanulmányozott annak érdekében, hogy megfékezzék a klímaváltozásnak a korallzátonyra gyakorolt hatását.

Egyik ilyen megoldás, hogy hideg vizet pumpálnak a korallokra.

Úgy hiszik azonban, hogy a felhőváltoztatási technológia a leginkább megvalósítható és környezetvédelmi szempontból a legbiztonságosabb opció.

Így fest a korallfehéredés Forrás: MTI/EPA

„Ha csak egy kis hőt tudnánk elvonni a korallzátony fölül néhány hónapig, amikor a legnagyobb a kifehéredés kockázata (amikor a korallok kezdenek pusztulni), képesek lennén egy vagy két fokkal csökkenteni a víz hőmérsékletét, ami már elegendő lenne a károk nagy részének megakadályozásához" – mondta Harrison.

Mi a korallfehéredés?

A globális felmelegedés okozta magasabb vízhőmérsékletről korábban már bebizonyították, hogy ez a korallfehéredés vezető oka világszerte. Amikor a víz túl meleg, a korallok kilökik a szöveteikben élő algákat, amitől teljesen kifehérednek. A korallok túlélhetik a kifehéredést, de nagyobb stressz alatt állnak és jelentősebb a halálozás kockázata.