A támadás azért is lehetett halálosan hatékony, mert a helyi harcosok csupán kardokkal és más egyszerű fegyverekkel voltak felszerelve, mondta John Reid, az Edinburgh-tól délre fekvő brunswarki archeológiai feltárások egyik társigazgatója.
„Meglehetősen biztosak vagyunk abban, hogy a dombtetőn felsorakozott bennszülöttek nem maradhattak életben" – mondta Reid a National Geographic magazinnak.
A feltárások során
több mint 400 nagyjából 50 grammos ólomgolyó
került elő, amellyel a római parittyások irtották az ellenfelet. A Németországban nemrég végzett kísérletek alapján egy képzett parittyás által elhajított golyónak alig kisebb a megállító ereje, mint egy revolverből kilőtt .44 Magnum lövedéknek.
Más tesztekből kiderült, hogy egy gyakorlott parittyás 130 méterről el tudott találni egy embernél kisebb célpontot. „Ez pont akkora távolság, ami a római frontvonal és a domb védői között húzódott" – tette hozzá Reid.
A rómaiak a támadást még pszichológiai hadviseléssel is erősítették. Több olyan parittyalövedéket találtak, amelyekbe lyukat fúrtak.
Ezek a levegőben szállva hátborzongató sivító hangot hallattak,
ami még jobban rombolta az ellenség morálját.