Sunyi szemparazita irányítja a halakat

A Diplostomum pseudospathaceum kifejlett formája

Képes a halak viselkedését drasztikus módon befolyásolni egy, a látószervükben élő parazita – derült ki egy új kutatásból. A fejletlen és kifejlett szemmétely ráadásul különböző módon manipulálja áldozatát.

A fiatal és a kifejlett élősködő egészen más módon befolyásolja a gazdaszervezet magatartását: a szaporodásra még alkalmatlan egyedek valósággal „lenyugtatják" a halakat, amik így kevésbé aktívak, a ragadozók számára nehezen észrevehetőek. Amikor a paraziták teljesen kifejlődnek, már pont az ellenkezőjét csinálják, valósággal megvadítják a halakat, így azokat a madarak könnyűszerrel kiszúrhatják. A szárnyasokba jutó élősködők életciklusa ez után újrakezdődik.

A szemmételynek (Diplostomum pseudospathaceum) a sikeres reprodukcióhoz három különböző állatra van szüksége. Először a paraziták a madarak emésztő-szervrendszerében párosodnak, majd a megtermékenyített peték a széklettel együtt távoznak a szárnyasok szervezetéből. A petékből a vízben kikelnek a lárvák, amik aztán édesvízi csigákat fertőznek meg. Itt egy ideig növekednek, majd ideiglenes otthonukból kiszabadulva következő célpontjaik a halak lesznek. A kopoltyúsok bőrén keresztül azok szemlencséjébe vándorolnak, ahol „várakozó üzemmódba" kapcsolnak és tovább növekednek. Az érett mételyek által fertőzött halakat a madarak végül elfogyasztják, a ciklus pedig elölről kezdődik.

A Diplostomum pseudospathaceum kifejlett formája Forrás: Mikhail Gopko

A fent vázolt életmódot folytató élősködők arra is képesek, hogy áldozataik viselkedését befolyásolják, gondoljunk a macskákat végső gazdatestnek tekintő Toxoplasma gondii-ra, amelynek köztes gazdája az egér. Hogy a rágcsáló könnyen egy karmos mancsba fusson, a parazita úgy módosítja az áldozat viselkedését, hogy az ne féljen a cirmostól.

Van különbség fiatal és felnőtt szemmétely között is

Korábban kimutatták, hogy a fejletlen mételylárvákkal fertőződött halak lassabban úsznak, mint egészséges társaik, ezáltal pedig szinte láthatatlanok a rájuk vadászó állatok számára.

Az új kutatás során kifejlett szemmételyekkel fertőztek meg szivárványos pisztrángokat. Mint kiderült, az érett paraziták ugyancsak módosítják a gazdaszervezet viselkedését, ám máshogy: óvatlanná teszik a halakat, amik gyorsan úsznak és a vízfelszínhez közel tartózkodnak, így kis túlzással azt mondhatjuk, egyenesen a „madarak csőrébe fickándoznak". Mindebből nem nehéz kitalálni, hogy miért: a felnőtt szemmételyek már szaporodóképesek, nem érdekük, hogy tovább bujkáljanak a látószervben.

Ezt kísérletekkel is tesztelték: amikor a kutatók madártámadást szimuláltak az akvárium felett, a halak azonnal „megmerevedtek". Ám, míg az egészséges példányok sokáig mozdulatlanok maradtak, a kifejlett parazitákkal fertőzött egyedek hamar, még a veszély elmúlta előtt ismét aktivizálták magukat.

Azt is megfigyelték, hogy a fertőzött halak között is vannak eltérések, például a fejletlen parazitákat magukban hordozó kopoltyúsok tovább maradtak dermedtek, mint a kifejlett élősködőt hurcolászó társaik.

Az eredményeket a Behavioral Ecology and Sociobiology című tudományos szakfolyóirat publikálta.