A Kiotói Egyetem vezette azt a kutatást, amiben megvizsgálták, hogy mennyire befolyásolja kulturális környezetünk az egyszerű geometria ábrák felismerésének képességét.
Talán csak azt látjuk, amit megtanulunk látni?
Ezt a kérdést tették fel a kutatók.
Már régóta ismert, hogy a gondolkodás és az érvelés mögött meghúzódó mentális folyamatok különböznek a nyugati és keleti kultúrákban. A vizuális felfogás vizsgálatában az eddigi eredmények ellentmondásosak. A kutatás vezetője Yoshiyuki Ueda szerint az eddigi tesztekben túlságosan összetett, komplex tárgyakat mutattak az alanyoknak. Ezért a frissen publikált tanulmány elkészítéséhez egyszerű geometria ábrákat használtak.
Kanadából, Egyesült Államokból és Japánból származó önkénteseknek különböző hosszúságú vonalak közül kellett a legrövidebbet és a leghosszabbat megtalálni. Azok, akik Észak-Amerikából származtak, sokkal több időt töltöttek el a rövidebb vonal megkeresésével, mint Japánból származó társaik. Egy másik kísérletben különböző ferde vonalak között kellett megkeresni az egyetlen függőlegest. Az eredmény megdöbbentő volt. A japán önkénteseknek majdnem háromszor annyi időbe telt megtalálni az egyetlen függőleges vonalat, mint a többieknek.
A jelenség magyarázata a minket körülvevő írott világban rejlik a kutatók szerint.
A keleti írásrendszerekben a jelek megkülönböztetése gyakran a vonalak hosszának felismerésén múlik. Ezzel szemben a nyugati írásban sokkal fontosabb szerepet tölt be a vonalak helyzete.
A teszt alapján megállapítható, hogy különböző kultúrából származók észlelési mechanizmusa is különbözik. A jelenség alaposabb megértéséhez még további vizsgálatok szükségesek.
(Szerző: Földi Péter)