A Mátyás-templomban, korábbi nevén koronázó főtemplomban 1867. június 8-án megtartott ceremónia tárgyait és a koronázás eseményeit a földszinti Gara-kápolnában lehet megtekinteni, az emeleti Máltai lovagteremben berendezett tárlat pedig Erzsébet királyné életét mutatja be.
Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa ismertette: a koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól.
A ceremónia rendjét 21 oldalas szertartáskönyv rögzítette,
és bonyolultsága miatt előző nap elpróbálták.
Elmondta, hogy a koronázáskor viselt uralkodói ruhákat a ceremóniát követően - az akkori szokás szerint - a templomnak adományozták, és liturgikus ruhákká alakították.
Kitért arra is, hogy Erzsébet királynénak, aki életéből csaknem hét és fél évet Magyarországon töltött - kedvenc, gyakran látogatott imahelye volt a Mátyás-templom Loretói kápolnája.
Süllei László felidézte: a koronázásnak nemcsak Buda, hanem Pest is fontos helyszíne volt,
a koronázási dombot ugyanis 72 vármegyéből küldött földből építették a mai Széchenyi István téren,
a Magyar Tudományos Akadémia épületének helyén. Elmondása szerint a királyi pár az országtól koronázási ajándékként kapott kétszer ötvenezer aranyforintot a hadirokkant honvédok, illetve hadiárvák javára ajánlotta fel.
Habsburg György, a királyi trónon Ferenc Józsefet követő IV. Károly unokája köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a koronázást kihívásokkal teli időszak előzte meg, a kiegyezés pozitív folyamat volt,
és a koronázást követően hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés kezdődött Magyarországon.
Fedor Tibor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztályának vezetője köszöntőjében úgy fogalmazott: "a tragikus kimenetelű, de a polgári átalakulásnak mégis utat nyitó 48-as forradalom és szabadságharc leverését és megtorlását követően ezzel az aktussal békélt meg egymással az uralkodó és a magyar nemzet, és nyílott a fejlődésnek egy olyan időszaka, amely az ezeréves magyar történelemben példa nélküli."
E fejlődés alapja az az alkotmányos rend helyreállása volt, ami az 1867-es törvényekkel történt meg, szimbolikus befejezése pedig maga a koronázás, amely egyben az ország első templomává emelte a Mátyás-templomot - tette hozzá.
Ferenc József 1848. december 2-án, I. Ferdinánd császár lemondását követően lett Magyarország uralkodója, koronázására azonban csak 1867-ban került sor. A magyar koronázások történetében ez volt az első alkalom, hogy a koronázandó király feleségét a királlyal egyszerre koronázták meg.
Ugyanakkor
a budavári Nagyboldogasszony templom nem csak Ferenc József magyar királlyá koronázásának volt a helyszíne.
Az első uralkodó, akit a 13. században, IV. Béla uralkodása idején épült templom falai között koronáztak magyar királlyá, az Anjou-dinasztia alapítója, a nápolyi születésű Károly Róbert volt. Hosszúra nyúlt belharcok és az ellenkirályok, Vencel, valamint Ottó legyőzése után 1309. június 15-én Tamás esztergomi érsek a Mátyás templomban megkoronázta Károlyt.
(Történeti érdekesség, hogy a magyar történelem egyik legsikeresebb uralkodóját a 14. század első évtizedében dúló belharcok miatt, háromszor is megkoronázták.) A középkorban a legfőbb koronázó város Székesfehérvár volt, a Szent István által alapított Koronázó-bazilikában összesen 43 magyar uralkodó fejére került a királyi hatalmat jelképező korona.
Szapolyai János volt a legutolsó akit Székesfehérváron koronáztak magyar királlyá
bő két hónappal a mohácsi csatavesztés után, 1526.november 10-én. Az I. János halála után trónra lépő Habsburg uralkodókat egészen Ferenc József megkoronázásáig Pozsonyban, a Szent Mihály templomban kenték fel, és helyezték fejükre a Szent Koronát.
A magyar történelem utolsó koronás főjét, IV. Károlyt ugyancsak a Mátyás templomban koronázták királlyá,
1916. december 30-án. Ferenc József koronázási szertartásához hasonlóan, Károllyal együtt feleségét, Zitát is magyar királynévá koronázták.
A kiállítás jövő nyárig látogatható.