Sisi és Ferenc József kiállítás nyílt a Mátyás-templomban

Sisi és a császár, aki jócskán túlélte feleségét

Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken.

Ferenc József megkoronázása zárta le a kiegyezést

A Mátyás-templomban, korábbi nevén koronázó főtemplomban 1867. június 8-án megtartott ceremónia tárgyait és a koronázás eseményeit a földszinti Gara-kápolnában lehet megtekinteni, az emeleti Máltai lovagteremben berendezett tárlat pedig Erzsébet királyné életét mutatja be.

Sisi és a császár, aki jócskán túlélte feleségét Forrás: Pinterest

Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa ismertette: a koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól.

A ceremónia rendjét 21 oldalas szertartáskönyv rögzítette,

és bonyolultsága miatt előző nap elpróbálták.

A kiegyezés záróakkordja: Ferenc József magyar királlyá koronázása Budán, 1867. június 8-án Forrás: Wikimedia Commons

Elmondta, hogy a koronázáskor viselt uralkodói ruhákat a ceremóniát követően - az akkori szokás szerint - a templomnak adományozták, és liturgikus ruhákká alakították.

Ezek voltak a magyar történelem legprosperálóbb évtizedei

Kitért arra is, hogy Erzsébet királynénak, aki életéből csaknem hét és fél évet Magyarországon töltött - kedvenc, gyakran látogatott imahelye volt a Mátyás-templom Loretói kápolnája.

Sisi, mint magyar királyné. Gyakran felkereste a Máytás-templom Loretói kápolnáját Forrás: Wikimedia Commons

Süllei László felidézte: a koronázásnak nemcsak Buda, hanem Pest is fontos helyszíne volt,

a koronázási dombot ugyanis 72 vármegyéből küldött földből építették a mai Széchenyi István téren,

a Magyar Tudományos Akadémia épületének helyén. Elmondása szerint a királyi pár az országtól koronázási ajándékként kapott kétszer ötvenezer aranyforintot a hadirokkant honvédok, illetve hadiárvák javára ajánlotta fel.

Ferenc József koronázásának pillanata, amikor a Lánchíd pesti hídfőjénél kialakított koronázási dombon megteszi a négy kardvágást, 1867. június 8-án Forrás: Wikimedia Commons

Habsburg György, a királyi trónon Ferenc Józsefet követő IV. Károly unokája köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a koronázást kihívásokkal teli időszak előzte meg, a kiegyezés pozitív folyamat volt,

és a koronázást követően hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés kezdődött Magyarországon.

A budavári Nagyboldogasszony-, vagy ismertebb nevén a Mátyás-templom Forrás: Lantos Gábor

Fedor Tibor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztályának vezetője köszöntőjében úgy fogalmazott: "a tragikus kimenetelű, de a polgári átalakulásnak mégis utat nyitó 48-as forradalom és szabadságharc leverését és megtorlását követően ezzel az aktussal békélt meg egymással az uralkodó és a magyar nemzet, és nyílott a fejlődésnek egy olyan időszaka, amely az ezeréves magyar történelemben példa nélküli."

Az Osztrák-Magyar Monarchia címere Forrás: Origo

E fejlődés alapja az az alkotmányos rend helyreállása volt, ami az 1867-es törvényekkel történt meg, szimbolikus befejezése pedig maga a koronázás, amely egyben az ország első templomává emelte a Mátyás-templomot - tette hozzá.

Csak háromszor volt Budán királykoronázás

Ferenc József 1848. december 2-án, I. Ferdinánd császár lemondását követően lett Magyarország uralkodója, koronázására azonban csak 1867-ban került sor. A magyar koronázások történetében ez volt az első alkalom, hogy a koronázandó király feleségét a királlyal egyszerre koronázták meg.

Ferenc József és Sisi Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanakkor

a budavári Nagyboldogasszony templom nem csak Ferenc József magyar királlyá koronázásának volt a helyszíne.

Az első uralkodó, akit a 13. században, IV. Béla uralkodása idején épült templom falai között koronáztak magyar királlyá, az Anjou-dinasztia alapítója, a nápolyi születésű Károly Róbert volt. Hosszúra nyúlt belharcok és az ellenkirályok, Vencel, valamint Ottó legyőzése után 1309. június 15-én Tamás esztergomi érsek a Mátyás templomban megkoronázta Károlyt.

Károly Róbert magyar király viaszbábuja a Királytalálkozó és Viselettörténeti Kiállításon a visegrádi Fellegvári Panoptikumban Forrás: MTI/Marjai Janos

(Történeti érdekesség, hogy a magyar történelem egyik legsikeresebb uralkodóját a 14. század első évtizedében dúló belharcok miatt, háromszor is megkoronázták.) A középkorban a legfőbb koronázó város Székesfehérvár volt, a Szent István által alapított Koronázó-bazilikában összesen 43 magyar uralkodó fejére került a királyi hatalmat jelképező korona.

Szapolyai Jánost koronázták meg utoljára Széesfehérváron, 1526 novemberében Forrás: Wikipedia

Szapolyai János volt a legutolsó akit Székesfehérváron koronáztak magyar királlyá

bő két hónappal a mohácsi csatavesztés után, 1526.november 10-én. Az I. János halála után trónra lépő Habsburg uralkodókat egészen Ferenc József megkoronázásáig Pozsonyban, a Szent Mihály templomban kenték fel, és helyezték fejükre a Szent Koronát.

IV. Károly koronázási eskütétele a budavári Szentháromság szobornál. 1916 Forrás: Wikimedia Commons

A magyar történelem utolsó koronás főjét, IV. Károlyt ugyancsak a Mátyás templomban koronázták királlyá,

1916. december 30-án. Ferenc József koronázási szertartásához hasonlóan, Károllyal együtt feleségét, Zitát is magyar királynévá koronázták.
A kiállítás jövő nyárig látogatható.