Létezik egy cukormolekula, az úgynevezett Alfa-Gal (galaktóz-alfa-1,3-galaktóz), amely húsallergiát vált ki embereknél. Ezt a cukormolekulát juttatja a vérbe csípésekor
a texasi kullancs (Amblyomma americanum),
amely a hátán lévő Texas alakú foltról kapta a nevét. Ha egy fertőzött kullancs megcsípi az embert, akkor teljesen „újrakábeleződik" a szervezet immunrendszere.
„Ez a kullancs szarvasmarhák vagy más emlősök vérével táplálkozik" – magyarázta Cosby Stone, a Vanderbilt Egyetem allergológus és immunológus szakembere a National Geographic magazinnak. „Ha ez a kullancs hordozza az Alfa-Galt, és megcsípi az embert, akkor aktiválja az allergia immunrendszert."
A szervezet Alfa-Gal antitesteket kezd termelni, és ettől kezdve a test harcolni kezd az Alfa-Gal cukormolekulák ellen.
Azok, akikben kialakult az Alfa-Gal allergiaszindróma, akkor szembesülnek a betegségükkel, miután húst fogyasztanak, mivel a húsban rengeteg ilyen cukormolekula található. Ez a vegyület előfordul néhány gyógyszerben is, amelynél zselatint használnak stabilizátorként.
„A reakció késleltetve jelenik meg" – mondta Stone, ezért fordul elő, hogy néhány ember nem fogja fel azonnal, hogy allergiás tünetei vannak. „Az Alfa-Gal-nak először át kell haladnia az emésztőrendszeren, hogy felszabaduljon. Órákkal később a betegek arra ébrednek, hogy csalánkiütések jelennek meg rajtuk, légszomjuk van, hánynak és hasmenés gyötri őket."
Néhány esetben még az intenzív osztályra is be kell utalni őket, olyan súlyosak a tünetek. Különösen a vérnyomásesés hozhat létre életveszélyes állapotot.
„A legtöbb páciens nincs tisztában azzal, milyen bajuk van" – mondta Stone.
Gyakran ismételt allergiás reakciók után jönnek rá a kapcsolatra az étrendjük és az allergia között.
Az allergia tüneteinek kezelésére van gyógymód, de magát a húsallergiát egyelőre nem tudják gyógyítani, illetve megelőző oltás sincs rá.
Stone szerint egyre növekszik a húsallergiás esetek száma az USA-ban. Öt éve csak mintegy 50 esetről szereztek tudomást évente, most már 200 körüli ez a szám. Ez a növekedés lehet, hogy azzal is összefüggésben áll, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbakká váltak az allergiás esetek.
Több tanulmány kimutatta például, hogy az emelkedő hőmérséklet növeli a növényi alapú allergiák (például pollenallergia) számát. Stone úgy véli, hogy a higiénia fejlődése is gyengítette az allergiák ellen védő természetes immunitás kialakulását.