Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer

Az A2744_YD4 galaxis művészi ábrázolása

Felfedezték az eddig ismert egyik  legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

Gravitációs lencse erősíti fel a fényét

Az Astrophysical Journal Letters című szaklapban bemutatott tanulmány szerint a felfedezést a spanyolországi Kanári-szigeteken lévő Gran Telescopio Canarias (GTC) teleszkóp segítségével tették.

Az univerzum határán fekvő galaxisok, mint a most felfedezett 10 milliár fényév távolságra felvő extra fényes csillagváros is, a világegyetem korai állapotát mutatják (a kép illusztráció) Forrás: ICRAR

"A valóságosnál 11-szer nagyobbnak és fényesebbnek tűnik a galaxis, köszönhetően annak a teleszkópként működő gravitációs lencsének, amelyet a forrás és a köztünk lévő galaxishalmaz hozott létre" - mondta el Anastasio Díaz Sánchez, a tanulmány szerzője.

A gravitációslencse-hatás, az Einstein-gyűrű megnöveli a galaxis látszólagos méretét és fényességét Forrás: ESA/Hubble & NASA

Ez egy úgynevezett Einstein-gyűrű, a gravitációs lencsék egy különleges típusa,

amelynél két nagytömegű égitest a megfigyelővel pontosan egy vonalba esik, és a közelebb lévő objektum gravitációs mezeje a távolabbi objektum képét úgy képezi le, hogy az gyűrűnek látszódik.

Az Einstein-gyűrű és az univerzum határán fekvő galaxisok

Einstein általános relativitáselmélete szerint, ha egy fénysugár egy nagytömegű objektum közelében halad el,

az objektum gravitációs ereje magához vonzza a fotonokat és eltéríti őket,

ezáltal elhajlítja a fénysugarat.

A Tejút így látszik a Földről. A most felfedezett galaxis fénye ezerszer nagyobb, mint a Tejútrendszeré Forrás: Wikimedia Commons

Ez a gravitációs lencseként is ismert jelenség hasonlóképpen viselkedik, mint egy nagyítólencse,

megváltoztatja az eredeti objektum látható képének méretét és intenzitását. Ezt a hatást kihasználva fedezték fel a Cartagenai Műszaki Egyetem (UPT) és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) kutatói a nagyon távoli, mintegy tízezer millió fényévnyire lévő galaxist.

Minél távolabb nézünk a kozmoszba, annál régebbi állapotát látjuk

Ez a szubmilliméteres tartományban lévő legfényesebb galaxis, amelyet eddig felfedeztek.

Különlegessége, hogy nagy arányban észlelhető benne csillagképződés:

évente ezer naptömegnyi csillag keletkezik benne, míg a Tejútrendszerben évente két naptömegnyi.

Az A2744_YD4 galaxis művészi ábrázolása Forrás: ESO/ M. Kornmesser

Mindehhez hozzá kell tenni azonban, hogy mindaz ami „most" észlelhető itt a Földön, az valójában tízmilliárd évvel ezelőtti állapotot mutat.

Minél távolabbi egy kozmikus objektum a világegyetemben, annál messzebb látunk az univerzum múltjába is.

Azt, hogy egy tízmilliárd fényévre fekvő csillagrendszer milyen fejlődési stádiumban áll a szorosabb értelmében vett jelen időben, ezért nem is tudható.

A 600 millió fényév távolságra fekvő Abell 2744 galaxishalmaz a NASA/ESA Hubble űrtávcsővel készített képe. A kép keretében az A2744-YD4 extra távoli , több mint 10 milliárd fényév távolságra fekvő galaxis kinagyított képe látható Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), NASA, ESA, ESO and D. Coe (STScI)/J. Merten (Heidelberg/Bologna)

Hogy megtalálják a legfényesebb galaxisokat, a tudósok az egész égboltra kiterjedő kutatásokat végeztek, vegyítve a NASA Wise nevű teleszkópjának és az Európai Űrügynökség (ESA) Planck műholdjának adatbázisát.