Az elmúlt két évtizedben átlagosan ötven százalékkal nőtt a tengerszint magassága. Közben a hőmérséklet idén már elérte egyes területeken az eddig mért adatok legmagasabb szintjét Kaliforniától Vietnámig.
Ráadásul az elmúlt három évben rögzítették a történelem eddigi legforróbb napjait.
„Még körülbelül három évünk van, mielőtt a világ elszenvedné az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait" – jegyezte egy nyílt levélben hat prominens kutató és diplomata, köztük Christiana Figueres, az ENSZ éghajlati vezetője, valamint Stefan Rahmstorf fizikus.
Elképzeléseiket a buisnessinsider.com is publikálta. A levél a kormányokat, vállalkozásokat, tudósokat és minden állampolgárt arra sürgeti, hogy foglalkozzanak a világban az üvegházhatású gázok kibocsátásával.
Ha az üveghatású gázok kibocsátása nem csökken tartósan a 2020-ig,
akkor nagy a valószínűsége, hogy a globális hőmérséklet elkerüli a visszafordíthatatlan küszöbértéket.
Erre befolyással lehet többek közt a gyors erdőirtás, miközben emelkedik a tengerszint, egyre gyakoribbá válnak az árvizek, valamint egy több és több kiszámíthatatlan időjárási változással találkozhatunk.
Ezek a hatások megsemmisíthetik a teljes mezőgazdaságot,
és jelentősen befolyásolhatják az életünket a partvidékeken, ahol az emberek nagy többsége él.
A hat vezető kutató terve hat fontos célkitűzést tartalmaz a következő három évre lebontva. Ezek között szerepel a villamosenergia-felhasználás növelése úgy, hogy annak harminc százaléka a jövőben megújuló energia legyen.
Tervezik a városok és államok számára fosszilis energiahordozók biztosítását, melynek kereséséhez, kutatásához 2050-ig évente 300 milliárd dollárt biztosítanának. Céljuk, hogy a jövőben eladott, új járművek minimum tizenöt százaléka elektromos gépkocsi legyen.
Csökkentenék az erdőirtásból származó nettó üvegházhatású gázkibocsátást.
Valamint ösztönöznék a pénzügyi szektort, hogy több „zöld kötelezettséget" vállaljon
az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseik bizonyítékaként.
A nyílt levél céljai azonban láthatóan ellentmondanak a Trump-adminisztráció prioritásainak, ahol az éghajlatváltozás nincs napirenden.
Emlékezetes, hogy június elején Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2019-ben visszalép a párizsi megállapodásból, amely nemzeti referenciaértékeket határozott meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.
A szerzők a városok és vállalkozások figyelmét hívják fel a kibocsátás elleni küzdelemre és a párizsi célok elérésére, még az amerikai kormány megvont támogatása ellenére is.
„Már a küszöbén állunk annak, hogy 2020-ra a kibocsátási görbét lefelé tudjuk elmozdítani a saját jövőnk érdekében, miközben kiállunk az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak védelme és különösen a végletes szegénység felszámolása mellett" – jelentette ki Christiana Figueres egy sajtóközleményben.
– „Ez a monumentális kihívás egybe kell essen az Egyesült Államokon belüli szubnacionális kormányok, valamint a határokon kívül működő kormányok, és általában a magánszektor példa nélküli nyitottságával az önfegyelmet illetően. A lehetőség, amit a következő három éves változásra kaptunk, egyedülálló a történelemben."