Érkeznek az első döbbenetes felvételek a Jupiter vörös foltjáról

Az egyik elsőként beérkezett közeli felvétel

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA éppen ma jelentette be, hogy hamarosan beérkeznek az első felvételek a Naprendszer legnagyobb ciklonszerű légköri képződményéről, a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról. Az űrkutatási hivatal tartja is az ígéretét, mert elkezdték feltölteni a beérkező első fotókat.

Érkeznek az első nagyfelbontású felvételek

A Juno-űrszonda tegnap, július 11-én, magyar idő szerint éjjel 1 óra 55 perckor közelítette meg legjobban a gázóriás különleges légköri képződményét.

Ekkor alig 9000 kilométeres távolságra repült el a Nagy Vörös Folttól,

felvételek sorozatát készítve a Jupiter legismertebb légköri képződményéről. Ilyen közel még soha sem járt ember alkotta eszköz, és persze kamera sem a vörös folthoz, ezért érthető, hogy a tudósok különösen nagy izgalommal várták az első képek megérkezését.

Az egyik elsőként beérkezett közeli felvétel Forrás: NASA

A közeli képeken jól látszik a földi ciklonokhoz hasonlóan örvénylő gáztömeg,

amelyben számos, girland szerű kitüremkedés, illetve kisebb kar látható. A Jupiter atmoszférájának összetevői között az univerzum ősanyaga, a hidrogén szerepel a legnagyobb 75 %-os arányban, amelyet a hélium követ 17 %-os aránnyal.

A Nagy Vörös Folt és a Föld méretarányos képe Forrás: NASA

Az atmoszféra további összetevői közt találhatók szerves vegyületek,

így metán és ammónia, valamint szén, etán, hidrogénszulfid (ismertebb nevén kénhidrogén) és egyéb szénhidrogének, továbbá neon, oxigén, kén és szilícium vegyületek.

A Naprendszer egyik legkülönlegesebb jelensége

A Nagy Vörös Folt anticiklonszerű tartós légköri képződmény, amelyet először Heinrich Schwabe német csillagász írt le tudományos alapossággal, 1831-ben. A 19. századtól folyamatosak a Nagy Vörös Foltra vonatkozó észlelések, ám egyes 17. századi csillagászati feljegyzések alapján nagyon valószínű, hogy már 350 évvel ezelőtt is létezhetett.

Forrás: NASA

Tartós képződmény, ám a mérete és a fényereje is folyamatosan változik, a kiterjedése észak-déli irányban 10-14 ezer, keleti és nyugati tájolásban pedig 24 és 40 ezer kilométer között. A Hubble űrtávcsővel végzett észlelések szerint

a folt mérete napjainkban rohamosan csökken, jelenlegi átmérője 23 350 kilométer.

A folt évente átlag 1000 kilométert veszít a szélességéből, egyelőre nem világos, hogy ez visszafordíthatatlan folyamat, vagy pedig ismét elkezd majd növekedni.

A folt és közvetlen környezete a Juno-űrszonda felvételén Forrás: NASA

A megfigyelések szerint a Nagy Vörös Folt 90 napos periodicitással változtatja a helyzetét

hozzávetőleg 2000 kilométeres eltéréssel. A képződmény legalább 8 kilométerrel magasabbra nyúlik a környező felhőknél. A folt markáns vörös színét a légköri képződmény tetején koncentrálódó ammónia és acetilén UV-sugárzástól való elbomlása okozza.

A Juno-űrszonda a Jupiter felett (fantáziarajz) Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

A Juno-űrszonda által küldött felvételek kiértékelése valószínűleg további érdekes felfedezéseket ad a Naprendszer e különleges jelenségével kapcsolatosan.