Az archeológusok több mint 650 koponyát és több ezer töredéket találtak a mészbe ágyazva egy hengeres, toronyszerű építményben a Templo Mayor közelében. Ez volt az azték főváros, Tenocstitlan (amelynek helyén később Mexikóváros épült) egyik főtemploma.
Úgy vélik,
a torony az úgynevezett Huey Tzompantli, egy hatalmas koponyarakás része, amelynek célja a spanyol konkvisztádorok elrettentése volt,
amikor Hernán Cortés vezetésével elfoglalták a várost. A korabeli beszámolók említik is az építményt.
A történészek kidolgoztak egy elméletet, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz az elfogott harcosok levágott fejével díszített tzompantlik vagy koponyarakások – amelyek már a spanyol hódítás előtt megjelentek több közép-amerikai kultúrában.
Az ősi Mexikóváros belső részeiben 2015 óta folyó ásatások azonban arra utalnak, hogy nem teljes a kép.
Csak férfiakra, nyilvánvalóan fiatal férfiakra számítottunk, hiszen ők voltak a harcosok,
és arra nem gondolt volna senki, hogy nők és gyerekek vonulnak háborúba" – mondta Rodrigo Bolanos, a leleteket vizsgáló biológus antropológus a Reuters hírügynökségnek.
„Valami olyasmibe botlottunk, amiről nincs feljegyzés, és ez igazi újdonság, először fordul elő a Huey Tzompantli történetében" – tette hozzá.