Magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

Az elhízás többek között a légszennyezettséggel is összefüggésbe hozható

Négy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is.

Közismert jelenség, hogy egyes betegségekhez gyakrabban társulnak más kórképek, mint az önmagukban várható lenne. A depresszió például gyakran fordul elő fájdalomhoz köthető betegségekkel (pl. a migrénnel). Ezeknek az ún. komorbiditásoknak a tanulmányozása rávilágíthat a betegségek közös biológiai eredetére, vagy az azokat kiváltó közös környezeti hatásokra is.

A hagyományos elemzések viszont általában csak két betegség kapcsolatát elemzik, figyelmen kívül hagyva, hogy

ezt a kapcsolatot esetleg egy harmadik betegség, vagy ahhoz társuló genetikai vagy molekuláris eltérés okozza.

A Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóinak most megjelent közös tanulmánya éppen az ilyen, összetettebb kapcsolatok feltárásával foglalkozik. A PLOS Computational Biology folyóiratban ismertetett kutatás egyik legfontosabb célja az volt, hogy feltárják a kórképek egymásra hatásának teljes rendszerét – szakmai nyelven multimorbiditási térképét –, minden információt felhasználva a lakosság körében gyakran előforduló betegségekről.

A négy kutatócsoport közül kettő a Nemzeti Agykutatási Programban (NAP) dolgozik.

Középpontban a kóros elhízás

A kutatók egy hatalmas méretű egészségügyi adatbázis statisztikai elemzésével készítették el multimorbiditási térképüket, mely egyebek mellett a depresszió esetén a már ismert pszichiátriai komorbiditásokat (pl. szorongás, stressz, idegösszeomlás és szülés utáni depresszió) is megmutatja.

Érdekes eredmény, hogy a kóros elhízás egy kivételesen erős, közvetlen kapcsolatot mutatott a depresszióval, és szemben az eddigi véleményekkel,

a kóros elhízás közvetítette a kapcsolatot a depresszió és több metabolikus, valamint szív- és érrendszeri betegség között

(mint például a magas koleszterinszint, cukorbetegség és magas vérnyomás). További fontos eredmény, hogy a migrén közvetlen kapcsolatot mutatott az irritábilis bél szindrómával (utóbbiban a betegek görcsös hasi fájdalommal, hasmenéssel vagy székrekedéssel és egyéb emésztési problémákkal küzdenek).

Forrás: Thinkstock

A vizsgálatok számos betegség esetén igazolták a korábban már kimutatott közvetlen kapcsolatot – így például a gyomorégés (más néven refluxbetegség) szoros közvetlen kapcsolatban van az elhízással és a depresszióval is, továbbá hasonlóan erős és közvetlen kapcsolata van számos más betegséggel, például a magas koleszterinszinttel, vagy a helicobacter (egy gyakori gyomor-bélrendszeri kórokozó okozta) fertőzéssel is.

Korábbi kutatások eredményeinek felhasználásával azt is sikerült igazolni, hogy

a betegségek között most kimutatott kapcsolatrendszer a korábbi betegség-betegség hálózatokhoz képest sokkal erősebb összefüggést mutat a már feltárt biológiai háttérismeretekkel, így például a betegségek közös genetikai faktoraival és közös molekuláris útvonalaival.

Gigantikus adatbázis, újszerű statisztikai megközelítés

A kutatócsoport tagjai a UK Biobank nevű adatbázis 117 000 résztvevőjének közel 250 különböző betegségre vonatkozó adatait használták fel, és két statisztikai módszert ötvöztek az elemzés során. Eredményük azért is számíthat komoly visszhangra, mert a korábbi, ilyen jellegű kutatásoknál leginkább a biztosítótársaságok által szolgáltatott, és emiatt torzításokat tartalmazó adatbázisokat alkalmaztak.

A UK Biobank adatbázisa viszont sokkal részletesebb, sokszorosan ellenőrzött, ezért pontosabb, valós egészségügyi adatokat tartalmaz.

A nagyszabású adatelemzésben résztvevő tudományos műhelyek: az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport, a NAP-A-SE Új Antidepresszáns Gyógyszercélpont Kutatócsoport, az MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Migrén Kutatócsoport, valamint a BME Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék.

Forrás: MTA