1981. október 20-a. Az amerikai Nyack, a Hudson folyó melletti sziklákon elterülő, gyönyörű, kis község a New York állambeli Rockland megyében alapvetően csendes vidék. Ezen a napon viszont felforgatták a nyugalmát.
Délután 4 óra volt. Egy Brink's páncélautó leparkolt a Nanuet bank előtt. A pénzszállító cég alkalmazottjai, Peter Paige és Joseph Trombino a napi bevételért jöttek. Már kiszálltak a furgonból, amikor
egy piros teherautó melléjük hajtott és valaki rájuk lőtt.
Trombino a vállán sebesült meg, Paige pedig halálos lövés kapott, és azonnal a földre zuhant.
A rablók a Brink's teherautójából kiemelték a pénzeszsákokat, és átpakolták a piros furgonba. Amikor végeztek, elhajtottak. Az egész mindössze negyven másodpercig tartott, és nem mentek messzire. Lehúzódtak a közeli üres parkolóba, ahol kipakolták a nagyjából 1,6 millió dollárt.
Mivel a helyi Amerikai Nemzeti Bank (nem az amerikai jegybankról van szó, csak egy erre a névre keresztelt helyi bankról, hagyományos értelemben vett nemzeti bank nincs az Egyesült Államokban, szerepét részben a FED tölti be) messziről is felismerhető zsákjait nappal, egy lakott környéken emelték ki a furgonból, szemtanúja is lett az eseménynek. 1981-ben az utca végén lévő házban egy főiskolás lány lakott, aki észrevette őket, és azonnal az ablakhoz hívta az édesanyját.
Betelefonáltak a helyi rendőrkapitányságra, hogy bejelentsék a rablást. Kilenc támadót számoltak meg, miközben
végignézték, ahogy a pénzeszsákokat egy kisteherautóba és egy fehér autóba teszik,
majd a rablók útnak indulnak a helyi autópálya felé.
A rendőrség azonnal elbarikádozta az autópálya felhajtóit. A kisteherautót végül a 11-es kihajtónál vette észre Waverly Brown, valamint Edward O'Grady rendőrtiszt és Arthur Keenan nyomozó. Amikor leállították, megdöbbentek. A szemtanúk jelentése szerint fekete afroamerikaiak voltak a rablók, a teherautó vezetőülésén viszont egy fehér nő ült.
Minden utas azt bizonygatta, hogy nincs közük a rabláshoz, de Keenan mindenképpen látni akarta a csomagtartót. Amikor arra kérte a sofőrt, menjen vele hátra, és nyissa ki, elszabadult a pokol.
A teherautó hátuljából előugrottak a maszkos, fegyveres rablók, és tüzet nyitottak.
Brown a helyszínen, O'Grady pár órával később egy kórházban halt meg. Keenan a lábán sérült meg. Eközben a kisteherautó egyik utasának sikerült elszaladnia.
A támadók elhajtottak a fehér autóval és a pénzzel, de a helyi főkapitány üldözőbe vette őket. A hajsza vége az lett, hogy a rablók kisodródtak, és egy betonfalnak csapódtak, a főkapitány pedig kiugrott az autóból, és azonnal feléjük fordította a pisztolyát.
Szálljanak ki"
- üvöltötte.
Egy fehér férfi lépett ki az autóból, és elindult a rendőr felé.
Maradjon ott, ahol van, emelje fel a kezét, ne mozduljon!"
- kiáltott rá a kapitány.
Mi a probléma?"
- kérdezte a férfi nyugodt hangon.
Balesetünk volt, megsérültünk, segítsen nekünk."
Ekkor érkezett meg egy másik rendőr egy 12 lövetű Wingsmater Shotgun 870-es típusú puskával. Így már a rendőrök uralták a helyzetet. Amikor felnyitották a csomagtartót, tudták, hogy jó nyomon vannak. A kocsi hátulja tele volt az Amerikai Nemzeti Bank pénzeszsákjaival.
Pár kilométerrel arrébb egy szolgálaton kívüli New York-i börtönőr meglátta a kisteherautó szökevényét, akit akkor már
ismert bűnözőként tartottak számon.
A férfi felismerte, utána eredt, és elfogta a nőt. A rablót őrizetbe vették. Bár más nevet mondott, tehát hazudott, amikor megkérdezték, hogy kicsoda, az ujjlenyomata alapján minden kétséget kizáróan igazolták, hogy Kathy Boudin az, akinek korábban
robbantások miatt már meggyűlt a baja a hatósággal
egy Weather Underground nevű szervezet tagjaként.
Kilencből négy embert vádoltak meg a rablással. Boudin mellett Judith A. Clarkot, Sam Brownt és David Gilbertet. Az utóbbiról is tudták, hogy a Weather Underground szökevénye.
A nyomozók megdöbbentek azon, hogy a szervezet két tagjának is köze volt két rendőr és egy pénzszállító meggyilkolásához, mivel úgy képzelték, hogy a csoport 5 évvel korábban feloszlott. Az is kiderült, hogy bár önállóan nem szervezett már akciókat, a csoport társult két másik radikális csoporttal, és közösen létrehozták a „családot". A rablást
a Fekete Felszabadítási Hadsereg, az Új Afrikai Köztársaság és a Weather Underground
tagjai együtt követték el.
A család vezetője egy afroamerikai férfi, Mutulu Shakur és egy fehér bőrű amerikai nő, Marylin J. Buck volt. A nő fegyvereket szerzett a tagoknak, és szakértő módjára hamisított okmányokat.
Célként az erőszakos forradalmat tűzték a zászlajukra,
mivel nem ismerték el az amerikai kormányt. Bár folyamatosan azt mondták a tagjaiknak, hogy a pénz a forradalomra kell, a nyomozók kiderítették, hogy Shakur napi kokainját finanszírozták belőle. Valóban a drog állt a háttérben, vagy ennél sokkal többről volt szó?
Buck, aki költőként is tevékenykedett, saját bevallása szerint is marxista szabadságharcos volt. Az orosz származású
Kathy Boudin nagybátyja pedig az a Louis B. Boudin volt,
aki Oroszországban született, és amerikai marxista teoretikusként írással, politikával és joggal foglalkozott az Egyesült Államokban. A Weather Undergroundot is baloldali politikai csoportként kezelték az amerikai hatóságok.
Ezek a fiatalok eleinte jó szándékkal cselekedtek. A vietnami háború ellen és az afroamerikaiak jogaiért küzdöttek, végül egy végzetes döntés után politikai erőszakhoz folyamodtak"
- mondta Bryan Burrough, a Vanity Fair tudósítója egy tévéműsorban.
Az újságíró arról is beszélt, hogy a Weather Underground volt az amerikai baloldal legdinamikusabb politikai mozgalma, amelyben egyszerűen elfajultak a dolgok. A radikalizálódott baloldali csoport
nyíltan Amerika-ellenes, államellenes lett,
amely attól sem riadt vissza, hogy bűncselekményeket kövessen el, és ha kell, rendőröket vagy pénzszállítókat gyilkoljon. Mindezt természetesen a „jó cél érdekében”.
Amikor pár évvel a gyilkos rablótámadás után a két vezér nyomára bukkantak, a rejtekhelyükön találtak egy listát rendőrök neveivel és rendőrkapitányságok alaprajzaival. Ez igazolta, hogy
egyenruhásokat akartak kivégezni és kapitányságokat felrobbantani.
Vajon a tagok egyéni érdekei álltak a radikalizálódás mögött, vagy valaki a háttérből mozgatta a szálakat?
Két évvel a nyacki rablótámadás után, a Novosztyi Hírügynökség egykori újságíróját, a volt KGB tisztet, Jurij Alekszandrovics Bezmenovot, később írói nevén Thomas David Schumant meghívták Los Angelesbe, hogy tartson előadást a felforgatásról. A férfit, akinek hazájában az volt a feladata, hogy kommunista propagandával árassza el a nyugati sajtót, akkor már antikommunistaként ismerték.
A volt KGB ügynök elárulta, mivel lehet egy országot tönkretenni, a kormányát pedig megbuktatni. Részletesen kifejtette az akkor még létező Szovjetunió módszerét, amelynek az alapja a felforgatás, és amelyhez a legjobb, ha alapítványokon keresztül érkezik anyagi és szellemi támogatás. A módszer lényege az, hogy destabilizálni kell a célországot.
„Az érdekérvényesítésre irányuló hírszerző műveletek azok a műveletek, amelyeket a saját ország értékeinek, érdekeinek védelme és érdekeinek érvényesítése céljából hajtunk végre, és amely tevékenység során hátrányos vagy negatív hatást gyakorlunk a célpontra, a célországra. Az ilyen titkos hírszerző műveletek eredmény szempontjából emberre erőszakosak, vagy nem közvetlen személyek ellen irányulók lehetnek”
- olvasható dr. Dobák Imre A nemzetbiztonság általános elmélete című könyvében, amelyet tankönyvként forgatnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A hagyományos felosztás szerint – írja a könyv – ebbe a kategóriába sorolhatók
a propagandaakciók (például lejáratókampányok), a politikai akciók (például provokációk), vagy a félkatonai műveletek (például ellenállók felfegyverzése, személyek elleni erőszak, likvidálás).
Bezmenov elárulta amerikai közönségének, hogy a KGB tevékenységének csak egy töredéke a hírszerzés.
A kémkedés mint olyan csak 10-15%-át veszi igénybe az időnek, a pénznek és emberi erőforrásoknak, a maradék 85% mindig felforgatás."
A felforgatást pedig olyan aktivitásként írta le, amely nem új keletű. I. e. 2500-ban Szun-ce írt róla először A háború művészete című könyvében.
Ez egy kétirányú folyamat, mert nem lehet felforgatni egy olyan ellenséget, amely nem akarja, hogy felforgassák
- mondta.
A felforgatással tönkretehető a kiszemelt célország, amelynek a rendőrei is ellenségek, ezért úgy állítják be őket, mint akik alkalmatlanok arra, hogy megvédjék az országot. Vajon ismerték a Weather Underground vezetői a szovjet titkosszolgálat módszerét?
„A titkosszolgálat lényege a felforgatás. Kétféle befolyásolás létezik. Az egyik a politikai, amit bárki megtapasztalhat, és a lényege a meggyőzés, ugyanis
ezzel próbálják meg befolyásolni a hangulatot és a szavazókat,
még akkor is, ha az igazság máshol van. Ennek látható célja és nyomai vannak, nyilatkozatok, a sajtó használata, és így tovább. A másik pedig az úgynevezett nem látható, tehát operatív titkosszolgálati akció”
- mondja Földi László biztonságpolitikai szakértő, aki a BM III/I-es csoportfőnökségének hírszerző tisztjeként és az Információs Hivatal műveleti igazgatójaként is tevékenykedett.
„A titkosszolgálat két tétel köré csoportosítva él és dolgozik. Az egyik az információgyűjtés, a másik az információ felhasználása, amit megint szét lehet bontani. Egyszer az úgynevezett fogyasztó irányában átadják az információt, ami általában a kormányt és az illetékes vezetőket jelenti, másodszor pedig, annak megfelelően, hogy a szervezet kap-e utasítást arra, hogy az ország érdekeit speciális módon képviselje, ezeket az információkat felhasználják a befolyásolási akciókban."
A szakértő szerint ezekbe a felforgató, titkosszolgálati akciókba „beszervezett" emberek
sokszor nem látják a valódi célt.
Nem veszik észre, hogy olyan láthatatlan módszerekkel, mint a titkos megfigyelés, hálózatépítés, a sajtótermékek felhasználása hálózati ügynökökön keresztül fedett pozíciókból, hogyan
használják fel őket a végcél érdekében.
Nem látják, hogy egy politikai irány nyílt befolyásolási akcióját egészíti ki, erősíti fel a tevékenységük. Magyarországon például Soros György akaratát is így valósítják meg az alapítványain keresztül.
Ha valaki a zöldmozgalomért vagy az emberi szabadságjogokért dolgozik, azt szívvel teszi. Igen ám, csakhogy ezeket éppen azért hozták létre, hogy egyrészt tömegbázisuk legyen, másrészt, el tudják rejteni mögöttük az igazi szándékot, például egy kormány megbuktatását, egy ország zűrzavarba kergetését"
- teszi hozzá. Természetesen mindehhez az is hozzátartozik, hogy még ártalmatlannak tűnő Soros-szervezetek tagjai közül is sokan pontosan tudják, mi az igazi, valódi céljuk.
A Weather Underground azért jött létre, hogy a békéért és a fekete bőrűek jogaiért küzdjön, pár évvel később már rendőröket gyilkolt új „családja" egyik ágaként, és az amerikai kormányt akarta megbuktatni.
Bezmenov arról beszélt, hogy a KGB mindig előszeretettel szervezett be az állammal ideológiai alapon ellenséges fiatalokat, vagyis azokat, akik nem értenek egyet az adott politikai irányzattal, vagy magával a rendszerrel, például a demokráciával, bűnözőket, akik hajlamosak politikai radikalizálódásra vagy azokat az állampolgárokat, akik
amúgy is mindent elleneznek, mindig hőbörögnek valami miatt.
Emellett, ha tehetik, az idegen célország ügynökeit is célba veszik, hogy felhasználják őket a politikai harchoz.
„Egy civilt sem mindig könnyű beszervezni, de egy olyat, aki hasonlóan képzett, vagy éppen a védelemre szakosodott a másik oldalon, az a hírszerzés, elhárítási szakma csúcsa. Ha ez sikerül, két dolgot is láthat a beszervező. Egyrészt máris tudja, mi a hírigény, mi az, amire az ellenfél, ellenség kíváncsi, és fel tud rá készülni. Másrészt látja, hogy a befolyásolási akciókat hogyan hajtják végre, és milyen struktúrájuk van hozzá" - magyarázza Földi László.
A volt KGB-tiszt előadása 1983-ban nyíltan lerántotta a leplet az egyik befolyásolási módszerről. A felforgatás elmélete szerint több lépésben lehet egy kormányt vagy rendszert leváltani a beszervezett kormányellenes gondolkodókkal.
Legelőször demoralizálni kell az adott társadalmat, ami nem megy gyorsan.
15-20 év kell egy olyan generáció felneveléséhez,
amelyet „be lehet vetni" például utcai tüntetésen, vagy azokon a területeken, amelyeket a volt titkosszolgálati tiszt megnevezett.
Eszerint a felforgatás célterülete
a vallás, az oktatási rendszer, a társadalmi élet, a hatalmi struktúra, a munka világa, benne a munkavállaló és a munkáltató viszonyával, valamint a jog és a rend.
A KGB elmélete szerint ezeken a területeken kell befolyásolni az emberek gondolkodását, demoralizálni és aztán destabilizálni az állapotokat, és akkor egy nagy állam is legyőzhető.
„A felforgatás taktikája, amiről most itt beszélek, nagyon hasonlít a japán harcművészetekhez. Ha valaki ismeri ezeket, az talán tudja, hogy ha az ellenség nagyobb és nehezebb nálad, nagyon fájdalmas dolog lenne ellenállni a közvetlen ütésének. Ha egy nálad nehezebb ember megpróbál ököllel az arcodba ütni,
nagyon naiv és eredménytelen dolog volna megpróbálni megállítani az ütését,
a kínai és japán dzsúdóművész megmondja, ilyenkor mit kell tennünk. Először ki kell térnünk az ütés elől, majd megragadni a kezet, és folytatni a mozdulatát az eredeti irányban, amíg az ellenség felkenődik a falra"
- mondta Bezmenov.
Az egykori szovjet újságíró arról beszélt, hogy a vallást el kell pusztítani, kigúnyolni, nevetségessé tenni, és aztán helyettesíteni valamivel, például szektákkal vagy kultuszokkal, amelyek elvonják az emberek figyelmét.
Az építő, pragmatikus, használható tudás helyett használhatatlan dolgokat kell tanítani a gyerekeknek, a társadalmi életben pedig
„álszervezetekkel" kell a hagyományos intézményrendszert helyettesíteni,
ezzel ugyanis „ki lehet venni a kezdeményezést" az emberek kezéből, és meg lehet kérdőjelezni a bürokratikus intézmények felelősségét.
Bezmenov azt is elárulta, hogy a felforgatásban hatalmat kell adni az elmélethez hű, középszerű újságírók kezébe, mert az ő segítségükkel befolyásolható a közvélemény, és arról is beszélt, hogy 15-20 év alatt le kell rombolni a hagyományosan kialakult alkukapcsolatot a munkaadó és a munkavállaló között. Elmondása szerint ennyi idő alatt el lehet érni, hogy a legkisebb, irreleváns témákban is
azonnal perre menjenek az emberek,
nemcsak a főnökükkel, hanem a szomszédaikkal, ismerőseikkel is.
A felforgatás elméletének lényege tehát az, hogy
feszültséget kell gerjeszteni mindenhol,
például a sztrájkbizottságokon keresztül, mivel az emberek azt hiszik, megéri pár százalékos munkabéremelés miatt egy egész országnak problémát okozni. Ugyanez érvényes a jogrendre, a rendőrségre és a katonaságra is.
Miközben a gazdasági folyamatok radikalizálódnak, a sztrájkolók hősökké válnak, akárcsak a bűnözők vagy szabályszegők, akik a kormányt akarják megdönteni.
Ez egy lassú, helyettesítődési folyamat, amelyben az alapvető erkölcsi értékek cserélődnek le. A végére a bűnöző már nem is bűnöző, csak egy vádlott. Akkor is, ha már rábizonyították"
- mondja Bezmenov.
Ha az emberek nem érzik úgy, hogy biztonságban vannak, nem tudnak közlekedni, mert sztrájkolnak a közlekedési vállalatnál, nem tudnak ennivalót venni, mert tüntetnek a boltok dolgozói, rosszul fogják érezni magukat,
amiből az következik, hogy az államot fogják hibáztatni, és változást akarnak.
Ekkor lépnek a képbe az úgynevezett NGO-k, vagyis a nem kormányzati szervezetek, például civil szervezetek, alapítványok.
Földi László szerint a módszer ma is él Magyarországon.
„Nem az a baj, hogy ezt a módszert tanítják a titkosszolgálati iskolákban, mert a titkosszolgálatok erre vannak, hanem az, hogy átkerült a mindennapi, mondjuk úgy, hogy legális rendszerekbe, struktúrákba.
Az NGO-k működése és rendszere például tökéletesen fedi a titkosszolgálati formákat.
Hálózatot építenek, minél több embert be akarnak vonni a saját szervezetükbe, mindenhol ott akarnak lenni, minden információhoz hozzá akarnak férni, és utána befolyást akarnak gyakorolni a mögöttes érdekeknek megfelelően" - magyarázza a szakértő.
Ez korábban egy abszolút titkosszolgálati technika volt. Úgy tűnik, hogy a terroristák, bűnözők világa és a civil, úgynevezett NGO-rendszerek, amelyeket a politikai vagy gazdasági csoportok finanszíroznak, megtanulták a titkosszolgálati módszereket."
Földi László szerint Magyarországon is erős befolyásolás alatt tartják a közvéleményt azok a rendszerek és szervezetek, amelyek más célokkal rendelkeznek, mint a kormány, és nem az ország érdekeit nézik.
Magyarországnak nem érdeke, hogy itt migránsok éljenek, mert gazdaságilag nem viseli el az ország, nem bírnánk finanszírozni a helyzetet, még akkor sem, ha akarnánk, ráadásul az ország biztonságát is veszélyeztetnék"
- mondja.
A módszer igazi veszélye ezek a befolyásolási akciók jól megszervezett, láthatatlan, konspirált, illegális eszközökkel végrehajtott támadása, amelybe bevonnak legális rendszereket is. Az újságírók közül, az NGO-vezetők közül sokan beszervezettek, és azért kapnak pénzt, hogy a másodszándékukat végrehajtsák."
Amikor Bezmenov az Egyesült Államok elleni belső támadásról beszélt, kifejtette, hogy léteztek alvó ügynökök, akiket 15-20 évig készítettek fel a „harcra". Miután végeztek valamilyen, általában külföldi egyetemen, hazaküldték őket, hogy a „jó ügy" élére álljanak.
Az alvók a mozgalmak vezetőivé válnak, prédikátorok lesznek. Közszereplőkké, prominens személyekké válnak, aktívan belépnek a politikai színtérre"
- mondta Bezmenov.
Ezek a csoportok aztán, amelyek élére az említett KGB tisztként is dolgozó kiszemeltek álltak, ellentéteket szítottak, rendőröket provokáltak, sőt gyilkolták is őket, ha kellett. Ez a destabilizációs folyamat része.
Ugyanakkor a szovjetek próbálkozásai ellenére az amerikai rendőröknek megmaradt a presztízsük. Ma is elfogadott, hogy valakit a motorháztetőre nyomnak, ha ellenáll az intézkedésnek, vagy lelőnek, ha rájuk támad.
„Talán az egész történelmünkben nem volt még olyan időszak, amikor annyira megvetették az állami rendért felelős szervezeteket, mint a rendszerváltás utáni magyar társadalom utóbbi 10-15 évében, azaz a kétezres évek közepétől napjainkig.
Főleg a társadalom fiatalabb, a rendszerváltás utáni évtizedekben szocializálódott korosztályára jellemző ez a megvetés.
Persze nem véletlen, sem a jelenség, sem az időpont..."
- olvasható Budai-Sántha Balázs Felforgatás című könyvében.
A rendőr-író belülről figyelte a folyamatot, amelyben meglátása szerint kollégáit, a rendőröket, de a katonákat, közterület-felügyelőket, BKV-ellenőröket is kollektíven
hozzá nem értőnek, sőt sokszor bűnözőnek állítják be
egyes újságírók a média minden területén. Tévében, rádióban, újságokban, hírportálokon és közösségi oldalakon is, amit felerősítenek az ellenséges hozzászólások. Könyvében példákon keresztül mutatja be az elméletet, miszerint Magyarországon a rendőrellenesség hátterében a felforgatás áll. A lényeg pedig a destabilizálás.
„Tele vannak az internetes videómegosztók a hozzászólások ezreiben szanaszéjjel mocskolt, a monitor mögül halálra ítélt állami alkalmazottakkal, akikről a népítélet minden esetben megállapította, hogy 'jogtalanul, törvénytelenül fitogtatták hatalmukat' ... -
már amennyire hatalomnak lehet nevezni egy jegy elkérését vagy intézkedési kötelezettség okán a mocskolódok gyűrűjében alkalmazott testi kényszert...
Mert a hatalom szó valójában nem jelent mást, mint mások feletti döntési jogosultságot. Az utcán dolgozó rendőrnek, közterület-felügyelőnek lényegében nincs döntési jogosultsága,
ellenben intézkedési kötelezettsége annál inkább van,
amelynek vagy eleget tesz, (akkor az a baj) vagy nem tesz eleget (akkor az jogsértő a részéről)"
- írja a Felforgatás szerzője.
Földi László szerint a felforgatók legfőbb célja a zűrzavarkeltés lesz a választások előtt, amelyet már el is kezdtek, például a BKV-sztoris hekkertámadás kezelésével.
„Bizonytalanságérzést akarnak okozni az emberekben például a közintézmények helyes működése iránt, az iránt, hogy a kormány nem tud rendet tartani, és akkor
az emberek elveszítik a rendbe vetett hitüket, mert mindenhol zűrzavar lesz.
Legutóbb a BKK-sztoriban, az "etikus hekker" támadása után a tűzfalat támadták óránként 4 millió kattintással, ebből következően nem működött a jegykiadás, ami az embereket zavarta"
- mondja a szakértő.
„Egy ilyen támadás után nem arra gondolnak az emberek, hogy
szabotázs történt, méghozzá tudatos módon, szervezetten a háttérből,
hanem arra, hogy őket zavarja ez a helyzet, amiért a kormány a felelős, úgyhogy válasszunk valami normális kormányt, aki ezt meg tudja akadályozni, tud ezen változtatni. Ez mind-mind a befolyásolás része, amit korábban csak a titkosszolgálat művelt, és igaza van a volt ex-KGB-ügynöknek, hogy országokat lehet tönkretenni ezekkel a technikával" - teszi hozzá Földi László.
A felforgatás akkor lesz sikeres, ha a felforgató minél szélesebb rendszert, struktúrát, kapcsolatokat, köröket tud kiépíteni az elmélet gyakorlati életbe ültetése érdekében.
Az NGO-n kívül játszanak azok a médiafelületek, amelyekből egyértelműen sugárzik a befolyásolási cél, hogy változás legyen, az ellenzék kormányozzon. Ők folyamatosan mindent ócsárolnak. A legjobb példa erre a vizes világbajnokság, aminek a sikeréért az egész világ őrjöngött, ők viszont tömegével ócsárolták"
– magyarázza a hírszerző ezredes.
A szakértő szerint a felforgatáshoz szükséges kapcsolati rendszer és tőke is létezik Magyarországon. Azt mondja, a multinacionális cégekben dolgozó embereknél is
komoly ideológiai agymosás folyik,
ami nemcsak arról szól, hogyan kell dolgozni egy ilyen típusú cégnél, hanem arról is, milyen értékek legyenek fontosak az illető számára.
„A genderelmélet zászlóshajói éppen a multinacionális cégek, amelyek beléptek a befolyásolási történetekbe. Akárcsak a követségeken dolgozó diplomaták a kapcsolati rendszerükkel, akik jól láthatóan és tudatosan képviselnek egyfajta politikát. Mindehhez egy jól szervezett háttér társul.
Ha megjelenik egy hír, azonnal végigfut a rendszerükön,
aztán a médián, és bekapcsolódnak az NGO-k és a különböző diplomáciai testületek, amelyek ugyanazt harsogják" – mondja.
Bezmenov elmondása szerint a felforgatásban a destabilizációs folyamat általában közvetlenül a krízis fázisába vezet, amely „ott kezdődik, amikor a hatalom legitim testületei, a társadalmi struktúra összeomlik,
nem képes tovább funkcionálni, és helyette megjelennek a mesterséges testületek,
amelyeket beinjekcióznak a hatalmi struktúrába. Bizottságok, amelyeket senki sem választott meg".
Amikor aztán összeomlott egy állam, megérkezik a megmentő, és
normalizálja a mesterségesen feje tetejére állított célországot.
Gyakran előfordult a rendszerváltás előtt, hogy ilyenkor a korábban felforgatóként dolgozó katonákat egyszerűen félreállította a KGB, például azzal, hogy agyonlőtte őket. Mondván megtették, amit vártak tőlük, már nincs rájuk szükség.
Földi László azt mondja, hogy ez persze egy hipotézis, de szerinte most Orbán Viktor a célpont.
"Ha ő nincs, akkor nincs kerítés, ha ő nincs, akkor van migrációbefogadás, ha ő nincs, akkor bizonyos tőkéscsoportok visszajöhetnek. Ha ő nincs, akkor nincs orosz együttműködés és így tovább.
Azok az érdekviszonyok a politikai és gazdasági érdek oldaláról nézve Orbánt személyesen tartják egy nagyon komoly gátnak, féknek az Európai Unión belül" – mondja Földi László a mai viszonyokra utalva. Mármint a saját céljaik gátjának. Elég utalni Juncker uniós elnök és Soros György furcsa találkozására a Soros-egyetemmel kapcsolatos vita után, hogy Brüsszel egyes vezetői milyen szoros kapcsolatban vannak a migránsbetelepítésért és a kerítésbontásért harcoló Sorossal.
Jurij Bezmenov az elmélet ismertetése után arról beszélt, hogyan lehet védekezni a láthatatlan módszer ellen. Azonnal tisztázta, hogy
minél előrehaladottabb állapotban van a folyamat, annál nehezebb megállítani, netán visszafordítani.
A krízis állapotáig nincs szükség katonai erőre, de ott már csak a fegyveres beavatkozás, puccs segít. Ha még csak a destabilizációnál tart a felforgatás, akkor a fedett ügynökökre sincs szükség, mert jogi úton megállítható a folyamat.
Bizonyos jogok és engedélyek visszatartása megelőzheti a krízisbe jutást"
- ajánlotta Bezmenov 1983-ban.
A folyamat első fázisában megjelenő demoralizálást pedig még ennél is könnyebb megállítani, ha az adott állam felismeri, és nem engedi a nemzetellenes idegen propaganda elterjedését.
„Az utcán randalírozó embereket nem egy hátráló rendőri erővel kellene fogadni, hanem odacsapni rendesen.
Mi ezt nem tesszük,
mert akkor mit fog szólni a nemzetközi sajtó vagy Brüsszel. Amit tudomásul kell venni, és ezt megint csak a szakmai tapasztalatom mondatja, hogy előbb-utóbb oda kell csapni, és akkor már jobb előbb. Nagyobb károkat okoz, ha később tesszük meg"
- mondja Földi László.
A szakértő szerint nem lenne szabad 2006-ot összevetni a mai helyzettel. Abból kellene kiindulni, hogy az Oktogonon engedély nélkül senki ne randalírozhasson, a rendőrsorfalat pedig ne szurkálhassa meg tűvel.
„Egy börtönt nem támadok meg, hogy kiszabadítsak Gulyás Mártonokat vagy akárkiket, mert ez is megtörtént, hanem akkor már megnyitom a börtön kapuját, hadd menjen be, aki akar, aztán elüldögélhet ott, ameddig akar.
Nem visszavonulni kell, hanem megtartani a rendet.
Tudomásul kell venni, hogy van egy alkotmányunk, egy Btk.-nk és nagyon komoly szabályaink, amelyeket be kell tartani" – teszi hozzá.
Amikor a BKK e-jegyeket kiadó felületét megtámadták, a Magyar Telekom ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendszerét ért támadás miatt. A „betörőt”, a magát etikus hekkernek nevező fiatalt megtalálták és rabosították.
A Btk. 423. paragrafusának 2/b pontja szerint aki „az információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz",
három év börtönt kaphat.
A férfit megvádolták, az ügyész 30 napos előzetes letartóztatást kért, mert úgy látta, ha szabadon engedik, bosszút állhat, például blokkolhatja a Telekom hálózatát, vagy újabb rések után kutathat, és újra betörhet a rendszerbe. A bíró ezt elvetette. Úgy döntött,
nem kell előzetes letartóztatásba helyezni, és a házi őrizetére sincs szükség.
A férfi szabadon távozhatott.
Bár minden jel arra utal, nincs rá bizonyíték, hogy az amerikai radikális baloldali szervezet,
a Weather Underground vagy a család többi tagja kapcsolatban állt a KGB-vel,
és részt vett egy évtizedekig tartó felforgató akcióban. Mindenestre támadásaik hírhedten Amerika-ellenesek voltak, és nem csak gondolatban. Elméleteket is gyártottak. A csoportok közül akadt olyan, amelyik az új afrikai köztársaságot akarta megalapítani az Egyesült Államokon belül. Ez azt jelentette volna, hogy
az ország 5 déli államában csak feketék lakhattak volna.
Az amerikaiak meg akarták büntetni a Nyck felforgatóit, a törvényt nem tisztelő amerikaiakat. Judith A. Clarkot és David Gilbertet 1983. október 20-án bíróság elé állították gyilkosság és rablás vádjával. A két bűnöző nem akart részt venni az eljárásban. Azt mondták, nem ismerik el az USA kormányát, és követelték, hogy hadifogolyként kezeljék őket. Végül 75 évet kaptak. Ma is börtönben vannak.
Sam Brownt 1984-ben állították bíróság elé, ő 75 évet kapott. Két évvel később Marylin J. Buckot és Mutulu Shakurt is letartóztatták. A férfinak 60 évet kell egy szövetségi börtönben töltenie, és ma is rács mögött van.
A csoport királynője, Buck, 1985-ben került börtönbe,
és 2010-ig, amíg meg nem halt rákban, nem szabadult.
Kathy Boudin pedig vádalkut kötött. Bűnösnek vallotta magát két rendőr és egy pénzszállító meggyilkolásában és a fegyveres rablásban, amiért legalább 20 év börtönt kapott. 2003-ban, 22 év után
feltételesen szabadlábra helyezték.
Ma a Columbiai Egyetem adjunktusaként szociális munkát tanít. A dékán szerint kiváló tanár, aki minden évben elképesztő értékeléseket kap a hallgatóitól.