Kiszámították, mikor lesz az utolsó teljes napfogyatkozás

Nem mindennapi eseményre készül az Egyesült Államok: kilencvenkilenc éve nem látott teljes napfogyatkozás lesz az országban. Augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelő sávban látható lesz, ahogy a Hold teljesen kitakarja a Napot. Bár a csodás égi jelenséget még jó darabig élvezheti az emberiség, egyszer ennek is vége szakad, erről pedig a Hold távolodása tehet.

A kutatók szerint a Föld valaha a mainál sokkal gyorsabban forgott a tengelye körül, egy fordulata mindössze öt-hat óráig tarthatott. A Hold viszont sokkal közelebb volt a Földhöz, mint ma, egyesek szerint mindössze 23 000 kilométerre. Emiatt a mainál sokkal erősebb volt az árapály jelensége.

A Föld forgásánál lassabban keringő Hold „hátrafelé” húzza a dagálypúpot, ami fékezi a Föld forgását. Emiatt lassult le a Föld tengelyforgása. Ugyanakkor a dagálypúp és a Hold közötti gravitációs vonzás a Holdat „siettetni” próbálta a pályáján, aminek hatására - az égi mechanikai paradoxonként ismert folyamat következtében a Hold keringése egyre lassult, miközben egyre távolabb került a Földtől. A távolodás ma is tart, évente körülbelül 4 centiméterrel lesz messzebb tőlünk égi kísérőnk.

Ez azt is jelenti, hogy nem élvezhetjük örökké a teljes napfogyatkozás nyújtotta páratlan szépségeket.

A tudósok számításai alapján a Holdnak a Földtől mérhető lassú távolodása miatt 600 millió év múlva többé már nem következnek be ezek az égi jelenségek.

Az egyre messzebb keringő Hold látszó mérete az égen ugyanis kisebb lesz, mint a napkorongé - ezért csak gyűrűs fogyatkozások lesznek.

Teljes napfogyatkozás Ausztráliában Forrás: AFP/Greg Wood

A napfogyatkozásnak többféle típusát ismerjük

A Nap és a Hold korongja körülbelül ugyanakkorának látszik az égen (azaz látszó átmérőjük megegyezik). Bár a Nap sokkal (körülbelül 400-szor) nagyobb a Holdnál, ugyanennyivel távolabb is van a Földtől. Ezért jöhet létre időnként teljes napfogyatkozás, amikor a Hold teljesen eltakarja a Napot.

Gyűrűs napfogyatkozás esetén a Hold korongja nem fedi le teljesen a napkorongot, mert a Hold éppen távolabb mozog a Földtől az ellipszis alakú pályáján (ezért innen kisebbnek látszik). A napkorong széle ezért akkor is „kilátszik”, amikor teljesen bemegy elé a Hold.

Amennyiben a Hold teljes árnyéka egyáltalán nem vetül a Földre, csak az úgynevezett félárnyék érinti azt, részleges napfogyatkozásról beszélünk. A Földnek egyetlen pontján sem látható ilyenkor a Hold úgy, hogy teljesen eltakarja a Napot.

A hibrid napfogyatkozás viszonylag ritka, egy átmenetet jelöl a gyűrűs és a teljes napfogyatkozás között. A legtöbb hibrid napfogyatkozás gyűrűs napfogyatkozásként kezdődik, és teljes napfogyatkozásként ér véget.