"Vasárnap egy még erősebb napkitörés történt, ami koronakidobódást okozott" - mondta Jens Berdermann, az űrközpont munkatársa kedden. A kilökődéskor távozó elektromos részecskék a Föld atmoszférájába kerülve akár sarki fényekként is megjelenhetnének.
"Jelenleg azonban úgy tűnik, ez nem történik meg, legalábbis a mi szélességi köreinken. Eddig nem jutottak el idáig erősebb napszelek" - mondta a szakértő.
A töltött részecskék
másodpercenként 400 kilométeres sebességgel
haladnak a Föld felé, de egy nagyon erős koronakidobódás esetén a 2-3 ezer kilométer/másodperces sebességet is elérhetik. Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat.
Legrosszabb esetben akár
az űrben lévő műholdakat is károsíthatják.
Egy naptevékenységi ciklus nagyjából 11 évig tart. Ez alatt az idő alatt a Nap mágneses terének északi és déli pólusa felcserélődik, majd növekszik, végül pedig ismét csökken a Nap aktivitása. Jelenleg éppen csökkenő fázisban van. "Meglepő, hogy épp most ilyen aktív" - véli a kutató.
Az eddigi
legszélsőségesebb napkitörés 1859-ben
érte el a Földet - az úgynevezett Carrington-esemény a Földön valaha észlelt legnagyobb mágneses vihar volt.
"Akkoriban még nem volt ilyen fejlett technikai infrastruktúra. Ma egy olyan vihar nagyon kritikus esemény lehetne. Technikai szempontból erősen visszavetne minket" - mondta Berdermann.