Frankenstein nyomában: áramütéssel élesztettek fel egy kómás férfit

Vágólapra másolva!

Egy francia férfi 15 évi vegetatív állapot után bizonyos mértékben visszanyerte öntudatát, írták francia idegkutatók most megjelent tanulmányukban. A sebészek speciális eljárással stimulálták a férfi agyát egy a nyakban futó idegen keresztül.

Origo

Vágólapra másolva!

kóma bolygóideg vegetatív állapot öntudat

A 35 éves férfi 2001-ben szenvedett autóbalesetet, és ez után nem nyerte vissza az eszméletét. Az orvosok egy idő után kimondták a diagnózist: a páciens vegetatív állapotban (újabb nevén nem-reagáló ébrenléti szindróma, UWS) van.

Tartós vegetatív állapot

A tartós vegetatív állapotot az különbözteti meg a kómától, hogy míg előbbinél a beteg az éberség jeleit mutatja (például reflexszerű mozdulatokra képes) anélkül, hogy környezetéről vagy saját magáról tudomást venne, a kómában lévő embernél sem az éberség, sem a tudatosság jelei nem figyelhetők meg.

A férfi állapotában az évek folyamán elvégzett ismételt tesztek nem mutattak semmi javulást. Ez egészen addig így folytatódott, amíg színre nem lépett Angela Sirigu, a broni francia nemzeti tudományos kutatóközpont idegtudósa, aki munkatársaival kipróbált egy új eljárást, amelynek középpontjában a bolygóideg (nervus vagus) elektromos ingerlése áll.

Az egyik legfontosabb ideg

A bolygóideg a test számtalan területére fut az agyból. Befolyásolja a paraszimpatikus idegrendszert, amely – többek között - szabályozza a szívritmust és a tüdőműködést.

Közvetve vagy közvetlenül összeköti az agyterületeket, köztük a talamuszt – az idegi tevékenység rendkívül összetett elosztóközpontját, az érzelmeket szabályozó amygdalát, és a memóriában jelentős szerepet játszó hippokampuszt. Az ideg serkenti a locus coeruleust, azaz azt az agyterületet, amely az agy kémiai anyagainak (köztük az éberségérét és a figyelemért felelős vegyületek) kibocsátását szabályozza.

Sirigu csoportja azt feltételezte, hogy a bolygóideg stimulálása megnöveli az agyterületek aktivitását, ami segíthet abban, hogy a férfi visszanyerje az öntudatát.

A bolygóideg elektromos ingerlése

Az elképzelés kipróbálásához a csoport nagyon vékony elektródákkal burkolta be a bolygóideget a férfi nyakában.

Egy hónapig csak megfigyeléseket folytattak és nem stimulálták az ideget. Ezután hat hónapon át folyamatosan kezelték a pácienst. Mindegyik kezelés 30 másodperces ingerlésből állt, amit öt perc szünet követett. A csoport 0,25 milliamper áramerősséggel kezdte, amit hetente 0,25 milliamperrel növelt egészen 1,5 milliamperig.

A klinikusok rendszeres időközönként ellenőrizték a férfi viselkedésében beállt változásokat a kísérlet folyamán, eközben Sirigu csapata felvette a fejbőrről elvezetett EEG jeleket a stimuláció kezdete előtt és a stimuláció időtartama alatt meghatározott időközönként. Ezenkívül PET felvételt készítettek a férfi agyáról rögtön az elektródák beültetése után, majd hat hónap elteltével.

Részleges öntudat

Amint a stimuláció elkezdődött, a férfi gyakrabban kezdte kinyitni a szemét. Egy hónap elteltével szemével elkezdte követni a szobában mozgó személyeket. Arra a kérésre is képes volt reagálni, hogy fordítsa egyik oldalról a másikra a fejét. Utasításra megpróbált mosolyogni is.

A csoport eddig még nem használta ezeket a mozgásokat arra, hogy olyan kérdéseket tegyen fel neki, mint például érez-e valamilyen fájdalmat.

Tartós vegetatív állapotban lévő beteg Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Deniz Calagan

A beteg kóma skálán megállapított értéke arra utal, hogy most már minimálisan öntudatos állapotúnak lehet nyilvánítani, amelyben az ember részleges tudatos figyelemmel bír.

A férfi nem nyerte vissza a beszéd- vagy a járóképességét, ami nem is valószínű, tekintve a kiterjedt agykárosodását. A csoport azonban továbbra is nyomon követi állapotának fejlődését. Az eredmények a Current Biology szakfolyóiratban jelentek meg.

Komoly etikai dilemmák

Sirigu és csoportja abban reménykedik, hogy az eredmények más hasonló állapotú betegeknél is megismételhetők lesznek.

Kérdés azonban, hogy az eljárás „sikere" mennyire javítja, illetve javítja-e egyáltlán a tartós vegetatív állapotban lévő betegek életminőségét.

Ráadásul még jobban megnehezíti azok helyzetét, akiknek ilyen állapotban lévő hozzátartozójuk sorsáról kell dönteniük. Angliában és Walesben éppen most hozott a bíróság egy olyan döntést, miszerint nem kell a bíróság engedélye ahhoz, hogy a tartósan vegetatív állapotban lévő személy családtagjai az orvosokkal közösen leállítsák az ilyen emberek mesterséges életben tartását, és engedjék elmenni a hozzátartozóikat.