Mecseki Jurassic Park – Dinoszaurusz-kiállítás nyílt Komlón

A Komlosaurus carbonis rekonstrukciója a komlói kiállításon

Magyarország első dinoszauruszleletét, és számos más fosszilis maradványt illetve ásványt mutat be az érdeklődőknek a komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény szerdán nyílt állandó kiállításán.

Töretlen az érdeklődés a dinoszauruszok iránt

A Mecseki Jurassic park és a Komlosaurus címet viselő tárlaton az 1966-ban Pécs-Vasason, majd Komlón talált dinoszauruszfaj, a kétszáz millió évvel ezelőtt élt Komlosaurus carbonis lábnyomai, az állat rekonstrukciós szobra, továbbá 60 fosszília és kőzet tekinthető meg.

A Komlosaurus carbonis rekonstrukciója a komlói kiállításon Forrás:Komlói Újság Online/Facebook

A Bányavirágok című kiállításon bányászat során előkerült 180 ásványt mutatnak be, köztük a ritka és értékes ametisztet, kvarckristályt és egyebek mellett az antimonitot is. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a megnyitón azt mondta: tavaly több mint 10 millió belépőjegyet váltottak a hazai múzeumokba.

A Mecsek hegységet nagyobbrészt a földtörténeti középkorból származó tengeri üledékes kőzetek építik fel Forrás: Turista Magazin

Ilyen érdeklődésre az elmúlt tíz évben nem volt példa, ami jelzi, hogy a komlóihoz hasonló gyűjteményekre egyre nagyobb igény van Magyarországon.

Világszenzációnak számított a sok száz felfedezett mecseki dinó-lábnyom

Az első dinoszaurusz lábnyomokat 1966-ban Wein György geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa fedezte fel a Pécs-vasasi külfejtésen. Mint a Szénbányászati Tröszt, illetve a pécsi Uránércbánya Vállalat korábbi főgeológusa, kiválóan ismerte a Mecsek geológiáját.

A mecseki dinoszaurusz-lábnyomokat 1966-ban fedezték fel a Pécs-vasasi külfejtésen Forrás: Pecsma

Az 1980-as években újabb dinoszaurusz lábnyomok százait fedezték fel Komló környékén,

illetve Pécsbányán, a Karolina-külfejtésen és a Lámpás-völgyben. Az 1966-ban felfedezett nyomfosszíliákból kiderült, hogy azok egykori gazdái a tudomány számára addig ismeretlen, két lábon járó dinoszaurusz fajhoz tartoztak.

A Komlosaurus carbonis rekonstrukciója Forrás: Pecsma

A fajt Kordos László geológus-professzor írta le 1983-ban,

amelynek a Komlosaurus carbonis tudományos fajnevet adta. 1988-ban Komló közelében újabb hatalamas lábnyom-mezőt fedeztek fel.

Dr. Kordos László geológus-paleontológus, egyetemi tanár, a Komlosaurus carbonis leírója Forrás: Wikimedia Commons

A felfedezés jelentőségét Kordos professzor így értékelte 1989-ben: „Az 1988-ban felfedezett, több száz dinoszaurusz-lábnyom jelenleg a világ leggazdagabb ilyen leletegyüttese".

Ősi Attila, geológus, paleontológus egy értékes leletet mutat a kutatócsoportjának a bakonyi Iharkúton lévő ásatáson Forrás: Origo

Egészen 2000 nyaráig, amikor Ősi Attila és Tormai András másodéves geológushallgatók a bakonyi Iharkút közelében, egy elhagyott bauxitbánya területén megtalálták Európa egyik legnagyobb késő kréta korú dinoszaurusz lelőhelyét, a mecseki nyomfosszíliák számítottak hazánk egyetlen dinoszaurusz lelet-együttesének.

Trópusi tengerből kiálló hatalmas sziget volt a Mecsek

A Komlosaurus carbonis a földtörténeti középkor (mezozoikum) második időszakában, a jura kor elején, mintegy 200 millió évvel ezelőtt népesítette be a Mecsek akkori vidékének buja trópusi növényzettel borított tengerparti erdőségeit.

A Föld a korai jura korban. A szárazulatok közé a Tethys-óceán hatalmas üledékgyűjtő medencéje ékelődik be az egyenlítő vidékén Forrás: American Roads

Természetesen a Komlosaurusok idejében, a Mecsek még nem vette fel a mai formáját, és jelenlegi helyzetétől sokkal távolabb feküdt.

Koari jura láperdőség Forrás: Naturalis Historia

A Mecsek a jura kor elején a széles egyenlítői Tethys-óceán eurázsiai selfjén szigetként állt ki a tengerből. Ekkor a maihoz képest még sokkal melegebb és kiegyenlítettebb volt az éghajlat.

Jura időszaki tengerparti táj Forrás: Naturalis Historia

A mecseki tengerpartot a kőszénben talált fosszilis növényi bizonyítékok szerint sűrű páfrány, illetve láperdők borították.

Az éghajlat forró volt és nedves, a partot a tengertől lefűződött oxigénszegény vízzel feltöltött elmocsarasodott lagúnák szegélyezték. A Komlosaurusok ebben az iszapos, süppedős fövenyben hagyták ott lábnyomaikat.

A mecseki dinoszaurusz-lábnyom együttes világviszonylatban is jelentősnek számít Forrás: Panfo

A lábnyomokból megállapíthatóan, a Komlosaurus két lábon futó, másfél-két méter magas és legfeljebb három méter hosszú, madármedencéjű (Ornithopoda) növényevő dinoszaurusz lehetett.