A pikkelysömör (pszoriázis) az egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, mely jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okozhat a test bármely részén, de
leggyakrabban a térden, könyökön és a hajas fejbőrön jelentkezik.
A pszoriázisra éppen ezért gyakran úgy gondolunk, mint a bőr megbetegedésére, pedig a tünetek oka valójában mélyen a bőr alatt rejlik.
A betegség kialakulásához az örökletes genetikai hajlam fennállása mellett számos más tényező vezethet,
így például bármilyen gyulladásos góc – egy rossz fog, vagy gyulladt mandula, arcüreggyulladás – vagy egyéb megbetegedés elég lehet ahhoz, hogy a pszoriázisos tünetek kialakuljanak. A pikkelysömört ma már több, más szervrendszert érintő gyulladásos megbetegedéssel – például gyulladásos bélbetegségekkel – rokon szisztémás megbetegedésnek tartják.
Fontos tudni, hogy a pszoriázist nem vírus vagy baktérium okozza,
ebből kifolyólag sem „elkapni", sem „megfertőzni" vele másokat nem lehet.
A pikkelysömör az egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, mely a bőrön jellegzetes, pikkelyesen hámló gyulladt foltokat okoz és gyakran jár ízületi gyulladással is. A bőr és az ízületi elváltozások közvetlen hátterében olyan kóros immunfolyamatok állnak, melyek folyamatosan fenntartják a gyulladást.
A pszoriázis egyénileg eltérő tüneteket és másfajta társbetegséget hordozhat magával, így a bőrgyógyászoknak is ezek figyelembevételével kell összeállítaniuk az adott betegnek megfelelő személyre szabott terápiát.
Enyhe esetekben a helyi kezelés lehet hatásos,
míg a súlyosabb, kiterjedtebb, illetve társbetegségekkel együtt járó esetekben a szisztématikusan, belsőleg alkalmazott kezelés járhat eredménnyel. Emellett a jó életminőség elérésében komoly szerepe van a rendszeres testmozgásnak valamint a diétának is.
Az ízületi tünetek megjelenése nem időskori sajátosság: a pszoriázisban szenvedők mintegy 10-40%-ánál a bőr mellett az ízületeket is érinti a megbetegedés. Ezt krónikus pszoriázisos artritisznek nevezik, ami a pszoriázishoz hasonlóan az immunrendszer működésének zavara miatt alakul ki, és érintheti a végtagok kis- és nagy ízületeit vagy akár a gerincoszlopot is. A gyulladásos tünetek enyhe esetben fájdalommal, az ízületek duzzanatával járhatnak,
súlyos, előrehaladott esetekben azonban az ízületek deformálódnak, és a mozgás korlátozottá válhat.
A szporiázis gyakran társul más, ugyancsak kellemetlen betegségekkel.
A pikkelysömörrel élők akár 69%-ánál előfordulhat a körmök elváltozása,
például megjelenhetnek apró gödröcskék, vagy a köröm elválhat a körömágytól. Fontos odafigyelni erre a tünetre, mivel ez is a pszoriázisos artritisz előjele lehet. Azoknál a pszoriázisos betegeknél, akiknél köröm érintettség is fennáll, háromszor nagyobb eséllyel fordul elő ízületi érintettség is.
Egyéb társult betegségek is előfordulhatnak, úgy mint a Crohn-betegség vagy a metabolikus szindróma, ez utóbbi betegségcsoportba tartozik a cukorbetegség valamint a szív- és érrendszeri betegségek is.
A pikkelysömör kellemetlen, fokozódó tüneteibe, illetve a betegség visszatérő fellángolásaiba még akkor sem szabad belenyugodni, ha már több sikertelen kezelést tudhatunk a hátunk mögött, hiszen klinikai tapasztalat, hogy a betegség tünetmentessé tehető. Ennek érdekében,
ha a tünetek csak kisebb bőrterületet érintenek, helyi kenőcsös kezelések a legcélszerűbbek.
Súlyos, kiterjedt esetekben az egész testfelület fénykezelése vagy gyógyszerese kezelése javasolt.
Gyógyszeres kezelésre a hagyományos szisztémás szerek, ezek hatástalansága vagy ellenjavallata esetén a biológiai szerek jöhetnek szóba.
A biológiai terápiákat csak a kijelölt bőrgyógyászati centrumokban dolgozó szakorvosok írhatják fel.
Fontos, hogy a betegek panaszaikkal bőrgyógyászhoz forduljanak; súlyosabb esetben pedig érdemes valamely speciális terápiás lehetőségekkel is rendelkező klinikát vagy pszoriázis kezelésében nagy tapasztalattal rendelkező kórházi centrumot felkeresniük.
Sok betegség megelőzésében és kezelésében fontos szerepet játszik a megfelelő étrend kialakítása és betartása,
a pikkelysömör esetében azonban értelmetlen az önsanyargatás,
hiszen nincs olyan szakmailag igazolt speciális diéta, amely egymaga képes lenne megszüntetni a betegség tüneteit.
A betegeknek célszerű az általános, egészséges étkezésre vonatkozó szabályokat követniük, melynek fő irányvonala a finomított gabonafélék, cukrok és a mesterséges összetételű táplálékok fogyasztásának kerülése.
„Magyarországon nagyjából 150-200 ezer, világszerte pedig mintegy 120 millió embert érint a megbetegedés.
Az érintettekre jellemző a rejtőzködés, és a megoldások keresése helyett inkább az elszigetelődést választják.
Kiemelt szerepe van ezért a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztésnek és a tévhitek eloszlatásának.
Hiszen a lehetőség a megfelelő kezelésre adott, de sajnos az a tapasztalat, hogy sok beteg nem jut el idáig az ismeretek hiánya miatt."
– hangsúlyozta Dr. Holló Péter PhD egyetemi docens, a Magyar Dermatológiai Társaság vezetőségi tagja, a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati, és Bőronkológiai Klinika Psoriasis Centrumának vezetője. (Bővebb információ a betegség tüneteiről, a kezelési lehetőségekről és az orvosi centrumok elérhetőségéről itt található.)
Felhasznált szakirodalom:
Szegedi A, Kiss F, Gaál J: Psoriasis napjainkban. LAM 2008; 18(2):103–110.
Langenbruch A, Radtke MA, Krensel M, Jacobi A, Reich K, Augustin M. Nail involvement as a predictorof concomitant psoriatic arthritis in patients with psoriasis. Br J Dermatol. 2014;171(5):1123-1128.
(Forrás: ACG Advanced Communication Group)