Azonosították az állati szervezet bonyolultságát meghatározó géneket

3D virtuális szemüveget viselő lány "megidéz" egy dinoszauruszt

Először azonosították az állati szervezet összetettségét meghatározó géneket, vagyis azokat, amelyek miatt például az ember sokkal bonyolultabb, mint egy muslica vagy egy tengerisün.

A Portsmouthi Egyetem Colin Sharpe vezette kutatócsoportjának tanulmánya a PLoS One tudományos lapban jelent meg.

Egy állat szervezetének egy sejtje lényegesen komplexebb lehet egy másik fajhoz tartozó állat hasonló sejtjénél. A tudósok szerint ez olyan fehérjék számlájára írható, amelyek a sejtmagban zajló "eseményeket" irányítják.

"Abban a legtöbben egyetértünk, hogy az emlősök, köztük az ember sokkal bonyolultabb, mint egy féreg vagy egy muslica, anélkül, hogy pontosan tudnánk, miért" - mondta Sharpe a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portálnak.

3D virtuális szemüveget viselő lány "megidéz" egy dinoszauruszt Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Kape Schmidt

"A komplexitás egyik gyakori fokmérője az állaton belüli sejttípusok száma, arról azonban keveset tudunk, hogy genetikailag mi okozza ezt az összetettséget. Nem a genomon belüli génszám, mert ez alig változik a soksejtes állatok között" - tette hozzá.

A kutatócsoport kilenc faj - többek között ember, makákó, fonálféreg és muslica - genetikai adatait vizsgálta meg. Összehasonlították, a gének szintjén mennyire térnek el egymástól.

Találtak néhány fehérjét, amelyek a többinél jobban hatnak egymásra más fehérjékkel és a kromatinnal, a sejtmagban található DNS és fehérje komplex anyagával.

Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a fehérjék irányíthatják a sejtmag kromatinját, ami az élőlény bonyolultságának fontos tényezője.

A felfedezés többek között az emberi betegségek kutatásában fontos, melyeket állatmodelleken tanulmányoznak, és gyakran kérdéses, hogy az egyszerűbb szervezetben tapasztaltak hogyan alkalmazhatók az emberre.