Az ilyen galaxisoknak a nagy távolság miatt eddig felderítetlen volt a szerkezetük. A Hubble űrteleszkóp azonban már 10 éve lehetővé teszi a szakértőknek, hogy az univerzum mélyére lássanak és 6-7 milliárd fényévnyi távolságra lévő csillagrendszereket figyeljenek meg. Ezek átmérője átlagosan több mint 3000 fényévnyi is lehet.
Eddig nehézségekbe ütközött ezen galaxisok részleteinek megismerése, ezért a csillagászok főként szimulációkra támaszkodtak, mint ahogyan a Zürichi Egyetem szakértői is. Ezúttal azonban a Genfi Egyetem tudósaival és más külföldi kutatókkal közös munkájuk során megfigyelésekkel nyertek bizonyítékot elméleteikhez. Egyfajta kozmikus nagyítóhatást, az úgynevezett gravitációs lencsehatást használták a csillagászok:
a nagy tömegű kozmikus objektumok gravitációs mezeje meghajlítja a fényt, például a mögöttük lévő galaxis fényét. A gravitációs mező úgy hat, mint egy lencse és megváltoztatja a mögötte lévő objektum kiterjedési irányát.
Egy ilyen gravitációs lencsén át teleszkóppal szemlélve a kutatók az óriásgalaxist többszörözve, széttöredezve és felnagyítva látták. A hosszúkás felvételek úgy néznek ki, mintha kozmikus kígyók lennének - írják a tudósok a Nature Astronomy című szaklapban. "A lencse által felnagyított képek sokkal pontosabbak és világosabbak. Százszor kisebb részleteket tudunk felismerni és öt különböző felbontást összehasonlítani a gigantikus csillaghalmazok szerkezetének és méretének meghatározásához" - mondta Daniel Schaerer, a Genfi Egyetem munkatársa.
Az eredmények szerint a csillaghalmazok nem teljesen akkorák és akkora tömegűek, mint ahogyan a Hubble felvételeiből következtetni lehetne. A megfigyelt óriásgalaxis ráadásul nem egyetlen gigantikus csillaghalmazból áll, hanem több kisebből tevődik össze. "A gigantikus halmazok ilyen távoli galaxisokban nyilvánvalóan egészen speciális körülmények között fejlődnek ki. Az, hogy ennél a galaxisnál nem így történt, a nagy megfigyelési távolság miatt eddig egyáltalán nem volt bizonyítható" - idézi Valentina Tamburellót, a tanulmány vezetőjét a Zürichi Egyetem közleménye.
(MTI)