Még a lúg se oldja fel a Föld túlélőművészét

Mono-tó
A Mono-tó látképe
Vágólapra másolva!
A kutatók megfejtették, hogyan tud az amerikai Mono-tó "alkáli legye" a rendkívül sós, lúgos vízbe merülni, a víz alatt algát enni, petét rakni, majd szárazon a felszínre jönni.
Vágólapra másolva!

A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában tették közzé.

A nagyjából 6 milliméter hosszú rovar (Ephydra hians) különleges tulajdonságainak köszönhetően hódíthatta meg a lefolyástalan kaliforniai Mono-medence 19 kilométer átmérőjű tavát, amelynek vize háromszor sósabb, mint a Csendes-óceáné.

Az apró rovar testét sűrűn borítják a finom szőrszálak, amelyeket speciális viaszbevonat véd, hogy vízhatlan buborék képződjön alattuk, mely megvédi a rovart a tó lúgos vizétől.

A Mono-tóban élő alkáli légy Forrás: Wikimedia Commons

- magyarázta Michael Dickinson, a Kaliforniai Műegyetem (Caltech) biológusa, a tanulmány társszerzője.

Minden rovar szőrös és bizonyos fokig víztaszító is. A Mono-tó "lúgos legye" ezt a két tulajdonságot fejlesztette tovább, hogy felvehesse a harcot a különleges, szinte olajos tapintású vízzel, amely az elképesztő mennyiségű nátrium-karbonát, vagyis mosószóda miatt minden felülethez tapad.

A Mono-tó látképe Forrás: Wikimedia Commons

A vízben halak nem élnek meg, a légyre tehát nem lesnek a vízben ragadozók, így nyugodtan fogyaszthatja a tóban élő mikroszkopikus algát.

- mutatott rá Floris van Breugel, a tanulmány társszerzője, a Caltech egykori doktorandusza.

A "lúgos legyek" a Mono-tavon kívül a szintén sós és lúgos oregoni Albert-tó és a Utah-i Nagy-sóstó partján is élnek. A sziklás partról vetik magukat a vízbe, a lábukon lévő éles karmokkal haladnak előre. A szőrszálak alatt levegőréteg marad testük körül, csak a szemük marad szabadon.

Miután ettek vagy lerakták a petéiket, a felszínre emelkednek, ahol a buborék kipukkan, a légy száraz szárnyakkal repül tovább.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!