November 25-én helyi idő szerint délelőtt fél 11-kor robbanásos kitörés indult a vulkánon. A szeizmogramokon (földrengéseket jelző ábrán) nem sok változás látszott, ami arra utalt, hogy a kitörés freatikus jellegű volt, azaz azt a felszínalatti vizek túlhevülése, hirtelen gőzzé válása okozta. Ilyenkor a magma nem jut a felszínre,
a robbanás a felszín alatti kőzeteket veti szét
és ezek piciny, szétrobbant darabjai kerülnek ki a vulkánból.
Ez már a második ilyen kitörés, korábban a múlt héten kedden volt egy rövid időtartamú, hasonló jellegű vulkáni működés. A forgatókönyv azonban most másképpen íródott. A vulkáni hamukibocsátás nem lankadt, sőt estére a kitörési felhőt már vöröses szín festette meg.
Ez arra utalt, hogy a magma egészen a felszín közelébe emelkedett.
Ez a szeizmogramokon kis amplitúdójú, folyamatos földremegést jelző rajzolatban nyilvánult meg, ami helyi idő szerint délután 4 órától volt követhető.
A vulkáni működés vasárnap reggel is folyamatos volt,
a kitörési felhő több mint 6 km tengerszint feletti magasságba emelkedett és délkelet felé sodródott.
A repülési riasztási szintet a legmagasabb fokozatra, vörösre emelték.
Bali repterén néhány repülőgép járatot törölni kellett. Vulkáni hamuesőt jelentettek a környező településeken, a lakosság körében szájmaszkok kiosztását kezdték meg. A korábbi, több mint 140 ezer kitelepített lakosságból 25 ezren még mindig ideiglenes sátrakban laknak, a vulkán 7,5 km körzetében továbbra is tilos belépni.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy a vulkáni működés ellenére a turisztikailag népszerű Bali (tavaly több mint 5 millióan érkeztek a szigetre) továbbra is biztonságos. A több mint egy hónapja tartó földrengés sorozat és
a kapcsolódó vulkáni veszély miatt már sokan mondták le útjukat,
ami több mint 110 millió dollár bevétel kiesést okozott a helyi turizmusnak.
Az Agung vulkán a helyi hinduk szent hegye, ahol a hitvilágnak megfelelően minden 100 évben megtisztulási szertartást kell tartani. Ezt a hegy közelében lévő Besakih templomban tartják. Ez történt 1963 februárjában is, amikor a vulkán mozgolódni kezdett.
A hindu papok ezt rossz előjelnek tekintették, és ezért szerették volna elhalasztani a szertartást.
Az akkori elnök azonban ehhez nem járult hozzá. A bekövetkező heves vulkáni működést aztán a helyiek az istenek figyelmeztető haragjának tekintették, amiért a szertartást nem tartották meg megfelelően.
A Besakih templomot azonban elkerülte a rombolás. A megtisztulási ceremóniát végül 1969-ben tartották meg, remélve hogy legalább 100 évig nem történik különösebb baj. Az Agung nem túl gyakran működő tűzhányó, azonban nem várta ki az egy évszázadot!
A vulkán közelében néhány hete volt ismét hindu ünnepi megmozdulás, a hindu papok a tűzhányó kráterének peremére is felmentek, hogy békére intsék a hegy szellemeit. A történet azonban ismét másképp alakult. A hosszú, több mint egy hónapos földrengés sorozat után kitört a vulkán. De vajon most mi várható?
1963-ban a vulkáni működés következtében több mint 2000-en haltak meg.
Most sokkal többen laknak a tűzhányó közelében, azonban a vulkáni veszély kezelése is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A bali vulkanológusok és a helyi hatóságok egymással együttműködve eddig példaértékűen kezelték a helyzetet. Most azonban újabb fejezet kezdődik.
Eddig a felszínen nyugodtnak tűnő hegy melletti várakozás jelentette a fő gondot, most a vulkáni működés kimenetele. 1963-ban az erős hamuhullás mellett az időszakosan lezúduló, több kilométer távolságba eljutó, mindent elsöprő piroklaszt-árak jelentették a fő veszélyt, amelyek most is bekövetkezhetnek.
A helyi veszélyhelyzet mellett azonban nem kizárt, hogy globális kihatása is lesz a kitörésnek
amennyiben nagy mennyiségű, kéngazdag magma tör fel és a kitörési felhő a magas légrétegekbe, a sztratoszférába is bejut. Ekkor előfordulhat, hogy a vulkáni működés kihatással lesz az éghajlatra és csökkentheti globálisan a hőmérsékletet.
Természetesen ezek egyelőre csak lehetőségek, és még sok a kérdőjel a vulkáni működés későbbi kimenetelét illetően. Azonban az Agung eddigi vulkáni története arra utal, hogy ezekre az eshetőségekre is fel kell készülni.
Most, november 27-én a vulkáni kitörés fluktuálva, azaz hol erősebben, hol gyengébb intenzitással, de tovább zajlik. Az erős esőzés következtében iszapárak (laharok) rohannak le a hegy déli oldalán, és ezek mindent elsöprő,
romboló erejük miatt különösen nagy veszélyt jelentenek.
A helyi hatóságok ismét a legmagasabb, 4-es fokozatra emelték a készültségi fokozatot, ami azt jelenti, hogy a vulkán 10-12 km-es körzetéből a lakosoknak el kell hagyniuk a területet. A reptereken több járatot töröltek.
(A szerző az MTA doktora,geológus, vulkanológus, az ELTE Kőzettani-Geokémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára)