Tizenhárom milliárd fényévre tőlünk egy kozmikus szörny pusztít

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.

Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában falja intenzíven a körülötte keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat - írja az MTI a BBC híre alapján.

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot,

olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában. A fekete lyuknak az univerzum születése után igen rövid idő alatt sikerült döbbenetesen nagy méretűre, a Nap körülbelül 800 milliószorosára nőnie.

A fekete lyukba zuhanó anyag egy rendkívül forró anyagtömeget, úgynevezett akkréciós korongot hoz létre, amely a lyuk körül kering. Az így keletkezett óriási fényű kvazár, azaz csillagszerű rádióforrás általában távoli galaxisok aktív magja.

A kvazárok a legragyogóbb, legtávolabbi égi objektumok, az univerzum korai történetének megismerése szempontjából kulcsfontosságúak"

- mondta el a BBC-nek Bram Venemans, a német Max Planck Kutatóintézet munkatársa. Ez a kvazár azért érdekes, mert olyan korból származik, amikor az univerzum történetének még csak 5 százalékánál tartott, ekkoriban kezdett kiemelkedni abból a szakaszból, amelyet a sötét korszakának neveznek, kicsivel később jelentek meg az első csillagok.

Forrás: Robin Dienel, courtesy of the Carnegie Institution for Science

A kvazár távolságának megbecsüléséhez az úgynevezett vöröseltolódást figyelik meg, vagyis azt, hogy mennyi fény alakul át a megtett út alatt kék színűből vörössé. Az újonnan felfedezett fekete lyuk vöröseltolódása 7,54.

Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a távolság és a csillagászok annál korábbi időkbe nyernek betekintést az objektum vizsgálatakor.

A friss felfedezés előtti távolsági rekordot egy olyan kvazár tartotta, amely az univerzum 800 millió éves korából származott. A váratlan felfedezés a világ több obszervatóriuma által gyűjtött adatokon alapult, köztük volt a Hawaiin lévő Mauna Kea vulkán Gemini North nevű állomása és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) infravörös csillagászati műholdja, a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer - széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold).