Szőrén-szálán eltűnt a forradalminak beharangozott felfedezés

A harvardi kutatók állítása szerint így nézett ki a fémes hidrogén egy mikroszkóp alatt

Forradalmi felfedezésnek harangozták be, most nyoma veszett: nincs meg az a fémes hidrogénminta, amit néhány héttel ezelőtt állítottak elő egy amerikai laboratóriumban.

Nemrégen robbant a hír, hogy a Harvard Egyetem kutatói fémes hidrogént állítottak elő.

Ilyen anyag akkor keletkezik, amikor a hidrogént kellően magas nyomás éri, és emiatt halmazállapot-változáson megy át. Egyes elméletek szerint a különleges tulajdonságú anyag nagy mennyiségben van jelen a Jupiter, a Szaturnusz és néhány közelmúltban felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. A fémes hidrogén lehet szilárd halmazállapotú, ekkor az atommagok (vagyis a protonok) rácsokba rendeződnek, lehet folyékony halmazállapotú is, akkor azonban a rácsba rendeződés nem következik be.

A Harvard kutatói azt állították, hogy gyémántokkal ezúttal sikerült olyan magas nyomást létrehozniuk földi körülmények között, ami korábban lehetetlennek látszott, és ezzel létre tudtak hozni fémes hidrogént.

Mivel különleges szupravezetőként működne, a várakozások szerint az anyag forradalmasította volna az elektromos eszközök fejlesztését, sőt, még újfajta rakéta-hajtóanyagot is elő tudtak volna állítani a segítségével.

Most azonban úgy tűnik, a várt áttörések elmaradnak: a matériának ugyanis egyszerűen nyoma veszett – írja az Independent.

Nem tudni, mi lett a mintával

Tulajdonságainak tanulmányozása közben a kutatók a parányi mintát két gyémánt között, gigászi nyomáson és abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten tartották. Amikor a lézeres vizsgálat következett, megtörtént a baj, az egyik gyémánt összetört, csupán finom por maradt utána.

A harvardi kutatók állítása szerint így nézett ki a fémes hidrogén egy mikroszkóp alatt Forrás: Isaac Silvera/Harvard University

Hogy mi lett a fémes hidrogén sorsa, nem tudni, csak annyi biztos, hogy nincs meg. Elképzelhető, hogy a törmelék közé keveredett, vagy mégsem olyan stabil, mint azt egyesek hitték, és így gáz halmazállapotúvá vált.

Ugyanakkor az sem kizárható, hogy valójában sosem létezett.

Utóbbi lehetőséget sok kritikus már korábban pedzegette. Alexander Goncharov, a Yale Egyetem professzora például azt állította, hogy a csillogó anyag, amit a fizikusok láttak, nem fémes hidrogén, hanem alumínium-oxid lehetett, amivel a gyémántok felületét vonták be.

Ezt a harvardiak azonban cáfolták.

A kutatás egyik szerzője biztos abban, hogy fémes hidrogént hoztak létre

Isaac Silvera, az eredeti Science-tanulmány szerzője az Amerikai Fizikai Társaság jövő heti találkozóján beszélt volna az általuk létrehozott anyagról. A kutató egyébként megérti a tudományos élet képviselőinek gyanakvását, mivel az elmúlt években több tudós is fémes hidrogén előállításáról számolt be, eredményüket viszont nem tudták reprodukálni.

Silvera szerint azonban az ő hitelességüket támasztja alá, hogy három órával a felfedezés után szabad bejárást biztosítottak a laborba az érdeklődőknek, akik személyesen is megcsodálhatták mikroszkóp alatt az aprócska mintát.

A harvardi kutató most abban reménykedik, hogy az elkövetkezendő időszakban kísérletüket sikerül megismételniük, és újra fémes hidrogént állíthatnak elő.