A viharok természetes részecskegyorsítók. Képesek közel fénysebességgel kilökni az elektronokat. Amikor ezek az elektronok atomokat találnak el, gamma-sugarakat – a fény legnagyobb energiájú formáját – hozhatnak létre.
Korábbi kutatások arra utaltak, hogy a villámlásból származó gamma-sugaraknak számos különleges hatásuk van, többek közt képesek anyagot és antianyagot létrehozni.
Einstein híres egyenletéből (E=mc2) következik, hogy az anyag átalakulhat energiává és fordítva.
Egy korábbi munkából kiderült, hogy a villámlásból származó gamma-sugarak képesek elektronpárokat és azok pozitívan töltött antianyag megfelelőit, pozitronokat létrehozni. Ha e pozitronok bármelyike elektronokba ütközik, kölcsönösen megsemmisítik egymás, miközben gamma-sugarak bocsátódnak ki.
A kutatók azt is feltételezték, hogy
a villámlásból származó gammasugarak képesek olyan „fotonukleáris" reakciókat kiváltani, amelyek atomhasadást tudnak előidézni.
Például a stabil nitrogén-14 izotóp elméletben képes elnyelni a gamma-sugarakat és neutronokat kilökni, s ily módon instabil nitrogén-13 izotóppá alakulni. Ez az izotóp viszont radioaktív bomlás során pozitronokat és neutrínókat bocsát ki, s így stabilabb szén-13 atommá válik.
Most japán kutatók azt állítják, megtalálták az első bizonyítékot arra, hogy a villámlásból származó gamma-sugarak ki tudnak váltani ilyen nukleáris reakciókat.
„Tiszta és egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy mind a neutronok, mind a pozitronok egyetlen olyan eseményből származnak, amely csak a villámlásból eredő fotonukleáris reakcióval magyarázható" – mondta a Nature folyóiratban megjelent cikk vezető szerzője, Teruaki Enoto.