A Fülöp-szigetek legnagyobb északi szigetén, Luzonon fekvő 2 463 méter magas Mayon tűzhányó ismét életre kelt, vulkáni hamufelhőt és izzó lávát lövellve ki magából. A vulkán kitörése miatt a tűzhányó nyolc kilométeres körzetét a hatóságok kiürítették, mintegy 61 ezer embert evakuálva a veszélyeztetett térségből.
A Mayone közelében fekvő 17 település iskoláit átmenetileg bezárták, az atmoszférába kerülő vulkáni hamu miatt pedig több tucatnyi repülőjáratott kellett törölni.
Január 21-én hétfőn történt az eddig leghevesebb kitörés,
ám az egyre nagyobb mennyiségben feltörő gázokból, illetve a lávaömlésből újabb, még hevesebb kitörést prognosztizálnak a szakértők.
A rendőrség lezárta a vulkán körüli kiürített zónát, hogy megakadályozzák az átmenetileg kitelepített helyi lakosok visszaszivárgását.
Az elmúlt három napban a vulkáni hamufelhő egyre magasabbra emelkedett, és a lávaszórás intenzitása is megnövekedett.
A Mayon a Fülöp-szigetek fővárosától Manilától mintegy 330 kilométerre délkeletre fekszik. Az aktív tűzhányók közé sorolják, amely az elmúlt ötszáz évben ötvenszer tört ki. A Mayon klasszikus réteg, vagy sztratovulkán, a csúcs közepén nyíló kráterrel.
A tökéletes kúpot formáló bazalt-andezit alapú kőzetekből felépülő vulkán felső lejtése igen meredek, átlagosan 35-40 fok. A Mayon csak úgy, mint a Csendes-óceán nyugati szélén található összes többi vulkán az Aleutoktól kiinduló nagy, úgynevezett pacifikus tűzgyűrű részét alkotja.
Ez a többek között Japán, a Fülöp-szigetek, valamint Indonézia területét is érintő hatalmas kiterjedésű karéj azon a területen húzódik, ahol a pacifikus óceáni kéreg a kontinentális lemezek alá nyomódik.
A Mayon vulkán nagyon közel fekszik a Filippinó-árokhoz, amelynek legmélyebb pontja, a 10 540 méter mély Galathea szakadék a harmadik ismert legnagyobb mélység a földkerekségen.
A Filippinó-árok területén az óceáni kéreg évi 15 centiméteres sebességgel nyomódik a kontinentális lemez alá,
ez a magyarázata annak, hogy a Fülöp-szigetek környéke a Föld szeizmikusan és vulkánilag is legaktívabb területének számít.
Amikor a mélytengeri árkok mentén a forró felső földköpenybe alábukó vízben gazdag üledékekkel borított óceáni kéreg eléri a félig olvadt kőzetekből álló asztenoszférát, az üledékbe ágyazott víz elpárolog, és a földkéreg hasadékain távozó forró gőz nyomása a felszínre juttatja a magmát.
A szubdukció miatt alakul ki az óceáni árkok mögött a vulkáni szigetív, ennek része - többek között - az ismét aktív Mayon vulkán is.