A hatvanasok az új negyvenesek

öreg, fiatal, unoka, számítógép

20-24 Years 20-29 Years 70-74 Years 70-79 Years 75-79 Years Computing Daughter Domestic Life Emotion Family Females Friendship Grandmother Grandparent Grey Haired
Fiatal lány segít idősebb rokonának a számítógép használatában
Vágólapra másolva!
„A hatvanasok az új negyvenesek" – ezt az egyre világosabban kirajzolódó képet járta körül tudományünnepi előadásában Rudas Tamás a szociológia és a statisztika eredményeire támaszkodva. A hosszabb és egészségesebb időskor előtt álló egészségügyi akadályokról (és leküzdésük esélyeiről) pedig Hortobágyi Tibor beszélt.
Vágólapra másolva!

Egy közelmúltbeli felmérés szerint Nagy-Britanniában az öregkor kezdetét a közmegegyezés a 66 éves korra teszi. A megkérdezett hatvanasok azonban sem fizikálisan, sem szellemileg nem érzik magukat öregnek, sőt a közvetlen összehasonlításokban is felveszik a versenyt a jóval fiatalabb korosztállyal.

2050-re várhatóan Európa lakosságának negyede 65 év feletti lesz. De vajon beszélhetünk-e valóban elöregedő társadalomról? Mik a valódi, világméretű trendek? És hogyan változtatja meg a képet az, hogy a korábban idősnek tekintett korosztályok a mai társadalmak aktív tagjai, emellett gazdasági és társadalmi szerepük is jelentős. Rudas Tamás előadásában az öregedés statisztikájáról és szociológiájáról beszélt.

Az est másik előadója Hortobágyi Tibor neuropatológus volt, aki az öregedéssel kapcsolatos egyik legfontosabb egészségügyi problémával, a demenciával foglalkozik. A korszerű demenciakutatás csak az 1980-as évektől indult el, és a kezelések mindmáig leginkább csak a kórlefolyás lassítására irányulnak. A legújabb klinikai és alapkutatások azonban reménykedésre adhatnak okot, általuk talán elérhető közelségbe kerülhetnek olyan új gyógymódok, amelyek valóban a demencia okait kezelik.

Az előadókról

Rudas Tamás szociológus, statisztikus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA doktora. Kutatásai során jobbára arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként alkalmazhatóak a matematikai statisztika módszerei szociológiai problémák vizsgálatára.


Hortobágyi Tibor neuropatológus, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője. Az idegsejtek lassú, megállíthatatlan pusztulásával járó neurodegeneratív betegségek több, eddig ismeretlen, kialakulásuk szempontjából jelentős molekuláris és neuropatológiai jellemzőjét tárta fel. Részt vett továbbá a demencia nemzetközi konszenzus kritériumainak kidolgozásában is.

Fiatal lány segít idősebb rokonának a számítógép használatában Forrás: Photononstop/Jean-Philippe Wallet / Photononstop/Jean-Philippe Wallet
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!