A savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit

Korallzátony a Vörös-tengeren

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.

Több építőanyagot veszthetnek, mint amennyit a virágállatok termelnek

A Science című amerikai tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint az óceánba kerülő szén-dioxid okozta savasodás a zátonyok építőköveit jelentő - a korallok és egyéb organizmusok évezredek alatt felgyülemlő maradványai alkotta - üledék szétmarásával fenyeget.

A trópusi korallzátonyok összetett ökoszisztémát alkotnak Forrás: Elter Tamás

A szakemberek szerint még a század vége előtt bekövetkezhet, hogy

a korallzátonyok több építőanyagot veszítenek, mint amennyit a virágállatok növekedése révén nyernek.

Az üledék ugyanis tízszer sérülékenyebb a savasodással szemben, mint az apró korallok, amelyek közvetlenül a vízből nyerik ki a zátonyt alkotó mészváz megépítéséhez szükséges anyagokat.

Nem tudni, hogy lassú folyamat, vagy katasztrofális összeomlás lesz

Bradley Eyre, a Southern Cross Egyetem munkatársa szerint a korallok még jóval azután is képesek lesznek növekedni és építeni a zátonyt, hogy a homokos üledék elkezd eltűnni.

Egy korallzátony légi fotója Forrás: Anthony B. Rath

A szakember szerint ez valószínűleg a korallok azon képességének köszönhető, hogy át tudják alakítani a környezetüket és

részben alkalmazkodni tudnak az óceán savasodásához,

ám az üledék megsemmisülése olyan geokémiai folyamat, amelyhez hosszú távon nem lehet alkalmazkodni.

Korallzátony a Laughing Bird Caye-nél, Belize partjainál Forrás: © Audra Melton / WWF-US/Audra Melton

A kutatók szerint egyelőre nem tudni, hogy egy-egy korallzátony egésze elsorvad-e a folyamat eredményeként és "katasztrofális" veszteségre, vagy csupán lassú erózióra kell-e számítani.

Forrás: Elter Tamás

Néhány területen, például a hawaii Kaneohe-öbölnél már megkezdődött a zátonyalkotó-üledék felemésztődése,

noha itt egyéb szennyezőanyagok is szerepet játszanak a folyamatban.

Csak az üvegházgázok drasztikus korlátozásával lehetne elejét venni a savasodásnak

Eyre szerint egyelőre nem tudni, hogy az üledék megsemmisülése hosszú távon egész szigetekre is fenyegetést jelenthet-e a Csendes-óceántól a karibi térségig. Más tanulmányok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának drasztikus visszaszorításával korlátozni lehetne a savasodás mértékét.

Rejtőzködő polip a Nagy Korallzátonyon. A korallzátonyok rengeteg tengeri élőlénynek biztosítanak élőhelyet Forrás: Michelle Achlatis

A kutatások többsége ugyan azt igazolta, hogy a savasodás súlyos fenyegetést jelent az óceán élővilágára,

egy szintén frissen megjelent tanulmány szerint azonban a jelenség segítheti bizonyos növények fejlődését. Kasper Hancke, a norvég vízkutatási intézet biológusa szerint az óceánok szén-dioxid-tartalmának növekedése elméletileg serkentheti a tengeri hínár növekedését.

Az indo-pacifikus korallzátonyok több mint 4500 halfaj számára jelentenek kizárólagos élőhelyet Forrás: Elter Tamás

A korallzátonyok jelenlegi állománya hozzávetőleg 600 ezer négyzetkilométert fed le,

faji szinten a Csendes-óceán trópusi területén a legnagyobb a zátonyépítő kőkorallok biodiverzitása, mintegy 550 fajjal. A korallzátonyoknak rendkívül fontos az ökológiai szerepük, sajátos, összetett ökoszisztémát alkotnak, és rengeteg tengeri élőlény élőhelyeként szolgálnak.

Korallzátony a Vörös-tengeren Forrás: Elter Tamás

A zátonyépítő korallpolipok nagyon érzékeny organizmusok, ami miatt a sótartalom, a hőmérséklet, és a tengervíz kemizmusának megváltozása egyaránt tömeges korallpusztulást okozhat.