Joanna Kaplanis, a New York-i Genome Center kutatója és munkatársai 86 millió ember profilját vizsgálták át, melyeket a geni.com internetes oldalon gyűjtöttek össze a világ minden tájáról. A szakértők többek közt felismerték, hogy gének nagyon kis szerepet játszanak abban, hogy valaki sokáig él-e. Átlagban egy család gyökerei, melyek a kivándorlásokat is végigkövetik Európából Amerikába, 11 generációig nyúlnak vissza - írták a szakértők a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
Ahhoz, hogy egy közös őshöz eljussanak, további 65 generációig kellett visszakeresni az ősöket.
A születési, házassági és halálozási adatok és helyszínek matematikai elemzése révén az amerikai-izraeli kutatócsoport érdekes következtetéseket vont le: kiderült, hogy 1750 előtt az amerikaiak többsége 10 kilométeres körzetben talált magának házastársat, az 1950-es években viszont már többnyire 100 kilométert utaztak, hogy megtalálják életük társát.
Ráadásul 1850 előtt gyakrabban házasodtak családon belül: az átlagot tekintve 4. fokú unokatestvérek kötöttek házasságot egymással.
Az elmúlt 300 évben Európában és Észak-Amerikában több nő változtatott lakóhelyet, mint férfi. Viszont ha a férfiak elvándoroltak, messzebbre mentek, mint a nők. A kutatók hárommillió, 1600 és 1910 között született és több mint 30 évet élt rokon adatai alapján készítettek egy számítógépes modellt, melyen keresztül megvizsgálták a gének hosszú életben játszott szerepét.
Eddig abból indultak ki, hogy az örökítőanyag 15-30 százalékban felelős a hosszú életért. A családi elemzésből azonban kiderült, hogy az eseteknek csak 16 százalékában mérvadó. A jó gének ráadásul átlagosan mindössze 5 évvel növelik meg az élethosszt - vonták le a következtetést a kutatók. "Ez nem sok. Más tanulmányok kimutatták, hogy a dohányzás 10 évet vesz el az életből. Ez azt jelenti, hogy az életben hozott döntések nagyobb súllyal esnek latba, mint a gének" - mondta Yaniv Erlich társszerző.
(MTI)