A 81 éves Langlands a reprezentációelméletet és a számelméletet, a matematika korábban két egymástól teljesen elkülönültnek vélt területét összekapcsoló "látnoki programjának" elismeréseként kapja a díjat.
Langlands annak idején a francia matematikusnak, André Weilnek címzett 1967-es levelében vázolta fel először elméletét. A Norvég Tudományos Akadémia indoklása szerint a Langlands-programot azóta a "matematika területeit egyesítő grandiózus elméletként" tartják számon. Az elmúlt ötven évben a világ vezető matematikusai közül több százan foglalkoztak a programmal.
Langlands a nyugat-kanadai Brit Columbia tartománybeli New Westminsterben született. A Brit Columbiai Egyetemen végezte tanulmányait, amelyeket 1958-ban fejezett be. Két évvel később az amerikai Yale Egyetemen szerzett doktori címet.
Azóta a Princetonon és a Yale-en is tanított, jelenleg pedig a New Jersey állambeli Princetonban működő Institute for Advanced Study nevű komplex kutatóközpont professzora.
A hatmillió norvég koronával (197 millió forint) járó Abel-díjat május 22-én adják át Oslóban.
A díjat, amely a világ egyik legjelentősebb tudományos kitüntetése, Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították 2002-ben hiánypótló elismerésként, hiszen az 1895-ben alapított Nobel-díj a matematikusokat nem jutalmazza.