Hosszított koponyájú nők is érkeztek a Balkánról Közép-Európába

Hosszított koponyájú nők is érkeztek a balkáni térségből a kora középkori német falvakba Európán keresztül vándorolva a Római Birodalom bukása után - derült ki egy nemzetközi kutatásból.

Egy nemzetközi kutatócsoport európai és amerikai tudósok részvételével az 5. és 6. századból származó, a mai Bajorország területén feltárt 40 emberi maradvány genetikai vizsgálatát végezte el. Eredményeiket hétfőn az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) publikálták - írja az MTI.

A tudósokat meglepte, hogy miközben azt várták, hogy a térséget meghódító Római Birodalom katonáinak genetikai nyomait találják a helyi lakosság körében, a feltárt maradványok "nagyon is közép- vagy észak-európai génekkel rendelkeztek, szőkék és kék szeműek voltak, akárcsak a mai skandinávok" - mondta el Joachim Burger, a Mainzi Egyetem népesség-genetikai kutatója.

Hosszított koponyájú nők is érkeztek

A megvizsgált maradványok egy csoportja eltért el ettől:

hosszított fejű, barnás bőrű, sötét hajú nők is vándoroltak Európán keresztül.

A hosszított koponya világszerte számos kultúrában megtalálható, a születés után kötözéssel mesterségesen meghosszabbított fejforma a szépség és előkelő származás szimbóluma lehetett. A kutatás szerint a nők feltehetőleg a mai Románia, Bulgária és Görögország északi részének térségéből érkezhettek a Római Birodalom összeomlásának időszakában. Bár a hosszított fejforma kialakítását gyakran a hunokkal hozzák kapcsolatba, akik az 5. században Keletről érkezve végigsöpörtek Európán, a Bajorországban talált maradványok csekély ázsiai genetikai örökséget hordoztak, ami egyfelől arra utalhat, hogy a délkelet-európai emberek átvették a koponya meghosszabbításának szokását, másfelől azt támaszthatja alá, hogy ott függetlenül alakult ki ez a gyakorlat.

null

null

Nem tudni, miért vállalkoztak ilyen hosszú útra

A nagyobb távolságokra induló csoportokban rendszerint sokkal több férfi vett részt, felfedezők, katonák, vezetők, a nőkre sokkal jellemzőbb volt a kisebb távolságokra vándorlás, például mikor a férjük családjához költöztek - mondta Jean-Jacques Hublin, a Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó tudósa, aki nem vett részt a kutatásban.

A kutatók számára még nem világos, hogy a nők - feltehetően férfiak nélkül - miért vállalkoztak ilyen hosszú útra. Egy teória szerint stratégiai szövetséget képviselhettek Európa egymástól távol fekvő népei között.

Burger szerint is bizonyára valamilyen céllal érkeztek. Ezt igazolja az is, hogy nem egyetlen esetről van szó, hiszen több nő maradványát találták meg. A tanulmányból kiderül, hogy a nők beilleszkedtek a bajor társadalomba: helyi ruházatot viseltek és a helyi szokásoknak megfelelő műtárgyakkal temették el őket. Burger hangsúlyozta, további kutatásokra van szükség, hogy megállapíthassák, vajon a nők beházasodtak-e a helyi közösségbe.