A "szoláris geomérnökségre" - a Nap erejét mérséklő természetátalakító próbálkozásokra - irányuló kutatásokban jelenleg a gazdag nemzetek és az olyan intézmények járnak az élen, mint a Harvard és az Oxfordi Egyetem.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált mostani tanulmány készítői szerint azonban mivel a bolygó legszegényebbjei a legsebezhetőbbek a globális felmelegedés hatásaival szemben, ezért jobban be kellene vonni őket a felmelegedés ellen vívott harcba. "A fejlődő országoknak vezető szerepet kell játszaniuk a szoláris geomérnökség területén" - írta az egyebek között Bangladesből, Brazíliából, Kínából, Etiópiából, Indiából, Jamaicából és Thaiföldről származó 12 kutató.
"A szoláris geomérnökség ötlete meglehetősen furán hangzik, ám egyre inkább kezdi megvetni a lábát a tudományos kutatásokban" - mondta a tanulmányt vezető Atiq Rahman, a Bangladesh Centre for Advanced Studies vezetője.
A szakemberek szerint a fejlődő országok kutatóinak munkáját jelentősen segítheti a Solar Radiation Management Governance Initiative (SRMGI) elnevezésű új projekt, amely anyagi támogatást tudna biztosítani a szoláris geomérnökség regionális - például aszályokra, árvizekre és monszunokra - gyakorolt hatásait vizsgáló kutatásaik számára.
Rahman szerint a javasolt ötletek között szerepel például, hogy repülőből lehetne fényvisszaverő kénrészecskéket a bolygó légkörébe permetezni. "Egy ilyen módszer hatásait azonban korai lenne még megjósolni: nagyon hasznosak, de akár nagyon károsak is lehetnek" - írták a kutatók.
Az ENSZ egyik klímaszakértőkből álló bizottsága - amelynek októberben megjelenő jelentéséből már kiszivárogtak részletek - szkeptikus a szoláris geomérnökséggel kapcsolatban, mondván, hogy az egyebek között gazdaságilag és társadalmilag is kivitelezhetetlen.
A szakértők szerint az ilyesfajta beavatkozások káros hatással lehetnek az időjárási mintákra, nehezen lehetne leállítani őket, és arra sarkallhatják az országokat, hogy az ígértekkel ellentétben ne váltsanak át a fosszilis tüzelőanyagokról a tisztább energiákra.
Rahman szerint azonban a fejlett nemzetek többsége ez idáig "elbukott" az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításában, ezért a globális felmelegedés megfékezését célzó radikális módszerek egyre vonzóbb alternatívákká válnak.