Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mivel a kanyarós esetek száma Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég közzétett jelentése szerint
2017-ben négyszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2016-ban,
továbbá mivel sürgősen szükség lenne új, más betegségek elleni védőoltások kifejlesztésére, az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet ezzel kapcsolatban - fogalmazta meg észrevételeit az EASAC, melynek a Magyar Tudományos Akadémia és a FEAM is tagja.
Javaslataik érintik az átoltottság mértékét, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, a védőoltások elérhetőségét és új védőoltások kifejlesztését.
Megállapítják, hogy
az EU-ban mostanában kitört kanyarójárványok azt jelzik, hogy az átoltottság terén súlyos problémák mutatkoznak az Európai Unión belül.
Kiemelik, hogy a kanyaró egy súlyos, potenciálisan halálos gyermekbetegség, amelynek megelőzésére létezik hatékony védőoltás.
Azt is megállapítják, hogy az alacsony mértékű átoltottság a gyerekek és felnőttek más, védőoltással szintén elkerülhető, de veszélyesebb közegészségügyi problémát jelentő betegségekkel szembeni védettségét is veszélyeztetheti, mint például gyerekbénulás, torokgyík, rubeola, szamárköhögés, B típusú Haemophilus influenzae, pneumococcus- és meningococcus-fertőzések.
Hangsúlyozzák, hogy a kiváló védőoltások elérhetőségének ellenére
a gyerekek átoltottságának mértéke az EU-tagállamokon belül jelentősen különbözik.
Ennek okai nem pontosan tisztázottak. Mint megállapítják, összetett és eltérő tényezők állnak a háttérben, amelyek tagállamról tagállamra változnak és amelyeket minden tagállamban azonosítani kell az átoltottság mértékének javításához.
Az ütemterv szerint annak hátterében, hogy a kisgyermekek átoltottságának mértéke Európa- és világszerte csökken, az áll, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy nem oltatják be sem magukat, sem a gyermekeiket. Az ütemtervben továbbá szorgalmazzák a már létező védőoltások tökéletesítését, továbbá új fertőző betegségek elleni vakcinák kifejlesztését.
A tíz pontos javaslat szerint fel kell deríteni, mik a csökkenő mértékű átoltottság okai az EU-ban, hogy testre szabott megoldásokat lehessen kínálni az egyes tagállamoknak.
Létre kell hozni egy európai oltási könyvet és nyilvántartást.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy közegészségügyi szempontból az egyes védőoltások nem egyformán fontosak, meg kell határozni egy fontossági sorrendet. Fontos befektetni a kutatásba és a fejlesztésbe, hogy a jövőbeli vakcinák is biztonságosak és hatékonyak legyenek.
Társadalomtudósok segítségével olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az oltások elutasítását az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok körében. Ki kell dolgozni egy monitoringrendszert a védőoltáshiány elkerülésére és európai szinten fokozni kell a vakcinagyártást.
Újra kell gondolni a gyermekkori BCG-oltással kapcsolatos kérdéseket: a védőoltás nem biztosít hosszú távú védelmet a tuberkulózis ellen és jelenleg világszerte súlyos hiány van belőle.
Felül kell vizsgálni és optimalizálni kell az oltási ütemterveket azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyekből hiány mutatkozik.
Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyek tökéletesítésre szorulnak. Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyekre a legnagyobb szükség van
A közlés szerint az Európai Bizottság célja, hogy a Megerősített együttműködés a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen című ütemterv alapján 2018 közepéig előálljon egy javaslattal, amelyet az Európai Tanács ajánlásként fogadna el.
